FIGYELEM! DARÁZSINVÁZIÓRA FIGYELMEZTETIK A LAKOSSÁGOT! MINISZTÉRIUMI KÖZLEMÉNYT ADTAK KI A MAGYAR LAKOSSÁGNAK!
MINDENKI OLVASSA EL, ÉLETET MENTHET!!!
A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya felhívást tett közzé a méh- és darázscsípés veszélyeivel kapcsolatban.
A méh vagy darázscsípés nemcsak könnyen múló, hanem végzetes kimenetelű egészségkárosodást okozhat, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya fokozott elővigyázatosságot kér a szabadtéren tevékenységet folytató munkáltatóktól és a munkát végző dolgozóktól – olvasható a felhívásban, amelynek szerzői Dr. Mezei Györgyi: Méh és darázscsípés: veszélytelen vagy halálos (Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, 2015) című tanulmányát használták fel szakirodalomként.
Az elmúlt években egyre gyakoribb a munkáltatók által a munkavédelmi hatóságnak bejelentett méh vagy darázscsípés okozta halálos munkabaleset. Főleg erdészeti tevékenység (erdőápolás, fakivágás), mezőgazdasági munka (szőlőszüretelés, szójatáblában gyomtalanítás) során, illetve közterületen takarítás, folyóparton kézi kaszálás közben érte rovartámadás a munkavállalókat.
A veszélyes időszak az időjárás hűvösebbre, illetve csapadékosabbra válásáig tarthat.
A méh vagy darázscsípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen, leggyakrabban azonban veszélytelen. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha a rovarcsípést követő két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, illetve légzési, keringési zavar és hasi panaszok lépnek fel, szakorvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakcióra utalnak.
Legrosszabb esetben a csípés fél órán belül akár anafilaxiás sokkot is okozhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel.
A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki. Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például, ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor mindössze tüneti kezelést igényel. A Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használata, a bőrfelület hűtése, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolása javasolt.
Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt!
Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel: be kell adni a combizomba a betegnél lévő életmentő adrenalin injekciót (ha már tud az allergiájáról, általában magánál hordja), és azonnal mentőt kell hívni. Életveszélyes anafilaxiát egyébként hazánkban csak a méh és a darázs mérge okozhat, a többi rovar csípése csak jórészt ártalmatlan, helyi reakciót vált ki.
Az allergiás reakciók a csípést követően később, 48 órán belül is jelentkezhetnek, akkor azonban már nem jelentenek akkora veszélyt. Ilyen esetben is feltétlenül fel kell keresni rovarméreg allergiások ellátásával foglalkozó allergológus szakorvost, aki kideríti, mi okozta az allergiás reakciót. Rizikóelemzést végez a vérvizsgálatok, bőrpróba és a tünetek alapján, hogy eldöntse, igényli-e a páciens a 3-5 éven keresztül tartó, rovarméreg-alapú immunterápiát. Az allergológus emellett a sürgősségi ellátás lépéseiről is tájékoztatja a beteget, begyakorolja vele, mi a teendő vészhelyzet esetén, illetve ellátja a szükséges gyógyszerekkel.
Sajnos olyan teszt egyelőre nem létezik, ami már a csípést megelőzően kimutatná a rovarméreg allergiát, illetve azt, hogy csípés esetén ki milyen tünetet fog produkálni.
Nem allergiás reakció, de szintén orvosi ellátást igényel, ha nyirok- vagy érgyulladás alakul ki, erre pedig a csípés helyétől a törzs felé kiinduló piros csík utal. Ez fertőzésből ered, jóval később jelentkezik, általában akkor, ha a fullánkkal nemcsak a méreg, hanem valamilyen kórokozó baktérium is bekerül a bőr alá. Ha ilyet észlelnek, elég a háziorvost felkeresni, aki antibiotikumos kezelést ír majd elő.
A méh- és darázscsípés megelőzése érdekében szükséges munkáltatói teendők és javaslatok:
A méh- vagy darázscsípés veszélyével érintett munkaterületeken végzett munkák előtt a munkáltatók tájékozódjanak a rovarcsípés kezelésével kapcsolatban a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosánál. Különösen fontos ez a rovarméregre érzékenyek esetében. A munkáltatóknak a munkavállalók által végzett munkafolyamatokat és munkaterületeket elemezve fel kell tárni mindazon lehetséges élőhelyeket illetve veszélyes körülményeket, amelyek méh/darázs általi hirtelen támadást eredményez. A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében intézkedéseket kell tenni, különösen ott, ahol a munkaterület járművel történő megközelíthetősége korlátozott. A munkaterületeken indokolt kerülni az egyedül végzett munkát, hogy időben felismerhető legyen az esetleges rosszullét. Segítséghívásra mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen. Ellenőrizni kell, hogy van-e térerő. Ha nincs, akkor ki kell deríteni a legközelebbi pontot, és ezt közölni kell a dolgozókkal. Az elsősegélynyújtókat ki kell képezni a sérülések azonosítására és kezelésére. A munkáltatónak, munkairányítónak, illetve az elsősegélynyújtónak tudnia kell, hogy hol van a legközelebbi egészségügyi létesítmény, amelyben az anafilaxiás sokk elkerülésére szolgáló injekció rendelkezésre áll. A munkáltatóknak a munkavédelmi oktatás során – a foglalkozás-egészségügyi szolgálat felvilágosítása és tanácsai alapján – a munkavállalókkal meg kell ismertetni a méh/darázscsípés veszélyeit és a szükséges megelőző intézkedéseket. A munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy figyeljenek egymásra, a rovarcsípés esetén a munkát azonnal hagyják abba és igényeljék az elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. Nem szabad a sérültet magára hagyni, még ha rögtön életveszélyes tünetek nem is jelentkeznek nála. Előfordult, hogy a jóindulatú munkatársak árnyékos, félreeső helyre küldték pihenni a sérültet, később pedig eszméletlen állapotban vagy holtan találtak rá. Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a méh vagy darázscsípésre, vigye magával az allergiás reakció megelőzését/csökkentését szolgáló gyógyszerét, illetve injekciót. Ennek hiányában ne kezdje meg a munkavégzést! A munkavállalók hordjanak zárt ruházatot és zárt cipőt. Az élénk színű – sárga, piros – ruhák viselése nem javasolt. A munkavállalókat tájékoztatni kell, hogy indokolatlanul ne bolygassák a növényzetet. Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket e helyekre. Ha megjelenik egy-egy méh vagy darázs a közelben, a munkavállalók igyekezzenek megőrizni a nyugalmukat, a hadonászás csak ingerli a rovarokat. Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket a veszélyes időszakban inkább zárt térben (pihenőhelyen) fogyasszák el. Fogyasztás előtt mindig ellenőrizzék az italt, hogy nem került-e bele rovar. Gépjárműbe történő beszállás előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e a kocsitérben méh vagy darázs.Forrás : kamaraonline.hu
