Figyelem !!! Lappangó betegség: jól nézd meg, mit veszel a boltban

Figyelem !!! Lappangó betegség: jól nézd meg, mit veszel a boltban

Biztosan mindenkinek van legalább egy laktóz- vagy gluténérzkény ismerőse, vagy akár olyan, aki annak vallja magát. Rengeteg a tévhit az élelmiszerekhez kapcsolódó emésztési zavarokkal és allergiákkal kapcsolatban, miközben több diéta szinte már divattá válik.

Szakértők segítségével járjuk körül a témát: honnan tudhatod, hogy speciális étrendet kell követned, tényleg a többszörösébe kerülnek ezek az élelmiszerek, hol veheted meg őket, és mire érdemes figyelned a vásárlásnál?

Egyre többen szenvednek attól, hogy bizonyos – főleg laktóz vagy glutént tartalmazó – ételek fogyasztása után kellemetlen hasi tüneteket tapasztalnak. A köznyelvben gyakran keverik a táplálékallergiát és az emésztési zavarokat, ami félreértésekhez és hibás diagnózishoz vezethet. Míg az allergia mögött kóros immunreakció áll, az érzékenységnek nevezett emésztési vagy felszívódási zavar (malabszorpció) esetében bizonyos táplálékok emésztetlenül haladnak át a bélrendszeren, és végül a vastagbél baktériumai bontják le őket, jellegzetes tüneteket okozva. Mi a különbség ezek között, és mit jelent az érintetteknek?

Allergia vagy érzékenység?

  • A coeliakia vagy lisztérzékenység olyan autoimmun betegség, amely genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki. Egyénfüggő, mennyi gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után jelentkeznek a tünetek. A magyar lakosságnak körülbelül 1 százalékát érinti ez a probléma.
  • A gabonaallergia (vagy búzaallergia) gabona alapú termékek fogyasztása után jelentkezik az élelmiszerekben található fehérjék hatására, allergiás reakciót kiváltva (puffadás, hasmenés, bőrkiütés, aszthma, anafilaxia). Ez a lakosság 0,1-0,5 százalékát érinti.
  • A laktóz malabszorpcióban (tejcukor-emésztési zavar) szenvedők a tej egyik összetevőjére, a tejcukorra (laktóz) érzékenyek. Nem allergiáról van szó, hanem emésztési zavarról, amely során a tejcukor bontatlanul halad tovább a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok bontják le.
  • A tejallergia, pontosabban tejfehérje-allergia esetében a tejben található fehérjéket (kazein és savófehérjék) a szervezet allergénként kezeli és kóros immunválaszt ad.

Sok az öndiagnózis, pedig ez veszélyes

“Valódi táplálékallergiák a magyar felnőttek 2-3 százalékát, a gyerekek 5-8 százalékát érintik, és ebbe nemcsak a tej vagy a búza, hanem például a mogyoróallergia is beletartozik” – mondta el a Pénzcentrumnak Pálfi Erzsébet dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottságának tagja. A szakértő sokan azonban öndiagnózis alapján váltanak valamilyen, számukra szükségtelen diétára, ezért valójában a szükségesnél többen keresik ezeket a terméket.

Az öndiagnózisnak komoly veszélyei vannak, hiszen a táplálékallergiára utaló tünetek (puffadás, hasmenés, hányás) más emésztőrendszeri megbetegedésre, esetleg gyulladásra, daganatra utalhatnak.

Ha az ember internetről vagy barátoktól szerzett információk alapján félrediagnosztizálja, és ezáltal félrekezeli magát, annak nagyon súlyos következményei lehetnek.

Ezért a fent említett panaszok előfordulása esetén, fontos alapos kivizsgáláson átesni, és csakis orvosi diagnózisra hagyatkozva életmódváltás mellett dönteni.

Minden kornak megvan a táplálkozási divatja

Tehát nemcsak a diagnosztizáltak, hanem a magukat érzékenynek vallók száma is nőtt az elmúlt években, és ezzel új piaci rés nyílt az élelmiszeriparban.

Divatról is van szó: minden kornak megvan a maga táplálkozási divatja, és mostanában éppen a tejet és a lisztet, esetleg a cukrot tekintik főbűnösnek

– véli Antal Emese dietetikus, szociológus, a Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform (TÉT Platform) szakmai vezetője.

Az elmúlt években erősödő étkezési trend a paleo táplálkozás, amely teljesen kizárja a tejtermékeket, illetve rengeteg tévhit él mostanában a tejjel kapcsolatban, például, hogy nem tesz jót a felnőtt szervezetnek, vagy az UHT-tej tele van adalékanyagokkal. Pedig a tejtermék mint élelmiszercsoport napi bevitelre ajánlott, így

ha valaki nem fogyaszt rendszeresen tejet, mással kell pótolnia a benne található ásványi anyagokat, például a fehérjét.

Bővül a kínálat a boltokban

Általában véve is igaz, hogy egyre nagyobb a kínálat az élelmiszeripari szegmensben: csökkentett cukor-, zsír- vagy szénhidráttartalmú termékek sora jelent meg az elmúlt 4-5 évben, ezzel párhuzamosan pedig a táplálkozástudományban előtérbe került a személyre szabottság, amit a dietetikus mindenképp pozitív változásnak tart.

A kínálat bővülésében nemcsak a megnövekedett kereslet játszik szerepet, hanem a technológiai fejlődés is, illetve az elérhető alapanyagok növekvő választékának köszönhetően is egyre több féle termékből válogathatnak a diétázni kényszerülők

– véli Pálfi Erzsébet.

A másik fontos változás , hogy a beszerzési helyek száma is növekszik: már nemcsak tematikus üzletekben – például bioboltokban és reform élelmiszerüzletekben – lehet ezeket beszerezni, bár még mindig ezekben a legszélesebb és legsokszínűbb a kínálat,az élelmiszerláncok polcain is ugyanúgy megtalálhatóak a laktóz- vagy a gluténmentes és egyéb diétás termékek.10-15 évvel ezelőtt még a falvakból a megyeszékhelyekre és a fővárosba kellett utazni annak, aki ezeket be akarta szerezni, de ma már kisebb településen is van rá lehetőség, vagy ha mégsem, akkor webshopokból is meg lehet vásárolni, ráadásul házhoz szállítással.

A speciális élelmiszerek általában sajnos  többe kerülnek, mint a hagyományos összetételű termékek:a laktózmenteseknél másfélszeres, vagy akár kétszeres árról beszélünk, de a gluténmentes árucikkeknél többszörös szorzóval is számolhatunk,és ez a jövőben is így marad, hiszen az árkülönbséget okozó tényezők nem változnak:

  • speciális tudást igényel ezeknek a termékeknek a fejlesztése és előállítása;
  • speciális alapanyagokból készülnek, amelyeknek jelentős része külföldről (például az észak-amerikai rizsparéj vagy quinoa) származik;
  • speciális előállítási, tárolási és szállítási körülményekre van szükség, hogy ne szennyeződjenek a mellőzni kívánt alapanyagokkal;
  • speciális szabályoknak kell megfelelniük (például jogszabály által előírt mennyiségű laktóz vagy gluténtartalom).

Akik gyártják is, nem csak forgalmazzák

Olyan értelemben is bővül a választék, hogy ma már például a legtöbb tejipari cég gyárt laktózmentes termékeket, és nemcsak tejet, hanem tejfölt, joghurtot, vajat és tejszínhabot is, tehát kialakítható a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás.

A termékkínálat kialakításakor nálunk is nagy hangsúlyt kapnak a speciális étrendet kiszolgáló termékek, különös tekintettel a glutén- és laktózmentes élelmiszerekre, hiszen az elmúlt évek során jelentősen megnőtt a kereslet ezek iránt
A gyártóknak minőségbiztosítási szempontból nemcsak az áruházlánc felé, hanem a felelős hatóságok irányába is igazolniuk kell a termékek megfelelőségét.

Ezen túlmenően saját minőségbiztosítási rendszerének megfelelően szigorúan és rendszeresen auditálja sajátmárkás beszállítóit, valamint több független, akkreditált laborral dolgozik együtt, amelyekkel rendszeresen bevizsgáltatja a termékeket.

A gluténérzékenyeknek adókedvezmény jár

Sokan nem tudják, hogy bizonyos betegségek miatt adókedvezmény illeti meg őket. Fontos tisztázni, hogy nem támogatásról vagy segélyről van szó, hanem az adó mértéke csökkenthető ezzel a kedvezménnyel, így csak az veheti igénybe, akinek van adóköteles jövedelme. A gluténérzékenység nem minden típusa számít súlyos betegségnek, de a coeliakia esetén jár a mindenkori minimálbér öt százalékának megfelelő adójóváírás. Ez 2017-ben összesen mintegy nettó 76 000 forintot jelent, de az első összeg ennek a sokszorosa is lehet, ugyanis ha valaki igazoltan évek óta szenved a betegségben, akkor az öt éves elévülési időn belül utólag is érvényesítheti az adókedvezményt egy összegben. Diagnosztizált gluténérzékeny gyermek után a szülők emelt összegű családi pótlékot és más kedvezményeket igényelhetnek.

Mire kell figyelni?

A speciális termékeken fel van tüntetve, hogy mit tartalmaznak, és kik fogyaszthatják, ezekre a jelölésekre természetesen mindig nagyon kell figyelni. Pálfi Erzsébet szerint a coeliakia, tejfehérje- és a tojásallergia (de a többi táplálékallergia esetében is) esetében például

nemcsak az a fontos, hogy a termék ne tartalmazza az allergént, hanem hogy a gyártás, tárolás, szállítás során ne is szennyeződjön vele.

A szakértő szerint a vendéglátásban és a közétkeztetésben is egyre többen feltüntetik, hogy ételallergiában szenvedőket is ki tudnak szolgálni, de nem mindenhol ügyelnek a szennyeződések kerülésére, így a vendéglátóhelyeken még nagyobb óvatosságra van szükség, mint a csomagolt élelmiszerek bolti vásárlásánál.

Antal Emese arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyéni toleranciaszinteket is fontos figyelembe venni: például tej cukorérzékenységnél előfordul, hogy valaki csak tejet nem tud fogyasztani, de más termékeket igen, valaki pedig semmilyen tejterméket. Ezekkel a különbségekkel fontos tisztában lenni, és ennek megfelelően kialakítani az étrendet, illetve adott esetben figyelni kell a nélkülözhetetlen tápanyagok megfelelő pótlására.

Ezenkívül a diétás vagy mentes termékeknél mindig fennáll a túlfogyasztás veszélye, amivel érdemes nagyon vigyázni:

attól, hogy ezek bizonyos alapanyagoktól mentesek, ugyanannyi kalóriát tartalmaznak, mint a hagyományos termékek, ezért nagymértékű fogyasztásuk elhízáshoz vezethet.Forrás cikk:www.penzcentrum.hu

Be the first to comment on "Figyelem !!! Lappangó betegség: jól nézd meg, mit veszel a boltban"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*