Fontos dátum közeleg: 100-150 ezer forint állami ingyenpénzt kaphatsz! Mutatjuk >>>
Május 22-éig kell elkészítenünk idén az adóbevallásunkat, ha van nyugdíjcélú megtakarításunk, ne felejtsük el visszaigényelni a személyi jövedelemadónkat, amelynek köszönhetően (terméktől és a tavaly befizetett összegtől függően) akár 150 ezer forint is gyarapíthatja a megtakarításunkat. Ha viszont még nincs ilyen termékünk, nem árt indítani egyet, megnéztük, a három megtakarítási típuson belül melyek a legolcsóbb termékek, illetve hogy melyiket miért éri meg megkötni.
Három nyugdíjcélú megtakarítás-típus van Magyarországon, amelyen keresztül visszaigényelhetjük a személyi jövedelemadónk egy részét. A nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) 100 ezer (2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén 130 ezer) forintos adójóváírást igényelhetünk vissza, nyugdíjbiztosításra 130 ezer forintot, önkéntes nyugdíjpénztárra pedig 150 ezer forintot. Együttesen a limit 280 ezer forint, tehát megéri egyszerre több terméket is elindítanunk.
A NYESZ előnye, hogy:
- itt a legszélesebb a befektetési eszközök választéka, hiszen nemcsak befektetési jegyeket / egységeket, hanem kötvényeket, részvényeket, egyéb instrumentumokat is választhatunk,
- ha jól használjuk, ez a legolcsóbb megtakarítási forma,
- ha rövid távon fel kell törnünk a számlát, itt szenvedjük el a legalacsonyabb veszteséget,
hátránya, hogy:
- a széles választék a kevésbé pénzügyileg tudatos ügyfeleknek zavarba ejtő lehet,
- a 20 százalékos adójóváírás maximális mértéke itt a legalacsonyabb (100 ezer forint, 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén 130 ezer forint),
- öröklés esetén az adójóváírásra való jogosultság elvész.
Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye, hogy:
- itt a legnagyobb az adójóváírás maximuma (150 ezer forint az egészség és önsegélyező pénztárak után igénybe vett adójóváírással együtt),
- ez a legkényelmesebb megtakarítási forma, hiszen gyakorlatilag csak aktívan kezelt portfóliókat vehetünk igénybe, ezért nehéz mellényúlni,
- tíz év eltelte után hozzáférhetünk a hozamhoz (amely, ha kifejezetten nyugdíjra akarunk spórolni, nem nevezhető mindenképp előnynek, ugyanis időskori önmagunktól vesszük el ezt a pénzt),
- a munkáltató befizetése is gyarapíthatja a félrerakott vagyont (bár erre nem jár állami támogatás).
Hátránya, hogy:
- ha megszorulunk tíz éven belül, nem férhetünk hozzá, maximum tagi kölcsön formájában, ami jelentős plusz költségeket jelenthet,
- ez a legkevésbé transzparens termék, fogalmunk sincs legtöbbször, hogy pontosan miben van a pénzünk, vagy hogy pontosan milyen költségeket fizetünk ki a működési, likviditási és belépési költségeken felül.
A nyugdíjbiztosítás előnye, hogy:
- a tanácsadó, biztosító noszogat, hogy fizessük a megtakarításunkat rendszeresen,
- számos olyan plusz extrát tudunk venni, mint a kockázati kiegészítők (vagyis munkaképesség csökkenésére; rokkantságra, tartós betegségre is nyújthat fedezetet), a haláleseti alapbiztosítás, a díjátvállalás, árfolyamfigyelés (szintén nem feltétlen előny, erről itt írtunk), a sok esetben díjmentes portfólió-módosítás lehetősége,
hátránya, pedig:
- ez lehet a legdrágább termék, ha nem jól választunk, ha nem fizetjük rendszeresen, végig az előre meghatározott futamidő alatt, ha pedig az első 1-2 év után mondjuk fel, a tőkénk 80-100%-át is elbukhatjuk (mivel a már igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten is vissza kell fizetnünk),
- a tanácsadó, akinek a zsebébe vándorol a kezdeti költség jelentős része, jellemzően nem lesz ott húsz év múlva is mellettünk.
Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ)
Mint fent is említettük; ha ügyesen bánunk vele, a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) lehet a legolcsóbb formája az öngondoskodásnak, hiszen megúszhatjuk (a befektetési alapok kezelési költségén felül, amit minden esetben ki kell fizetni) évi pár ezer forinttal a számla teljes költségét. Ez abban az esetben lehetséges, hogy ha például egy kockázatkerülő befektetési alapba utalgatjuk a rendszeresen félrerakott nyugdíjpénzünket, hiszen számos számlavezető intézmény biztosít díjmentes tranzakciókat és így csak a számlavezetés minimum díját kell kifizetnünk.
A NYESZ-nél az alábbi fontosabb költségekkel találkozhatunk:
- A legtöbb NYESZ-t csak egy értékpapírszámla alszámlájaként nyithatjuk meg, ami azt jelenti, hogy jellemzően az értékpapírszámlák pár ezer forintos minimum számlavezetési költségeit is ki kell fizetnünk. A NYESZ számlavezetése ezen felül még pár ezer forint, de van, ahol ez minimum összeg és egyébként a vagyonunk valamekkora százalékát (jellemzően 0,1-1% körül) is elvonják költségként. Az is előfordulhat, hogy sávos ez a költségelem, tehát magasabb befizetések esetén egyes szolgáltatók kedvezőbb költségszerkezetet kínálnak.
- Több helyen is előfordul, hogy az értékpapírok állománya után a számlavezetési díjon felüli vagyonarányos költséget kell kifizetnünk. Ennek pontos mértéke több szolgáltatónál is attól függ, hogy milyen típusú értékpapírt tartunk a számlán.
- Tranzakciós költségek is terhelhetik az egyenlegünket, ha értékpapírokat veszünk, illetve adunk el, ennek pontos mértéke jellemzően attól függ, hogy milyen típusú értékpapírt választunk. Míg egy hazai rövid kötvényalapba adott esetben díjmentesen is fektethetünk, egy külföldi tőzsdére beadott részvény-tranzakció akár több tízezer forintos plusz kiadást is jelenthet.
Önkéntes Nyugdíjpénztár
Ha rendszeresen, nagy összegben fizetjük az önkéntes nyugdíjpénztárunkat, befizetés-arányosan a megtakarításunk kifejezetten olcsó lehet a sávos költségelvonásnak köszönhetően, alacsonyabb összegeknél pedig kifejezetten drága.
Ha rendszeresen fizetjük önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításunkat, alapvetően három lényegesebb költségelemmel találkozhatunk:
- A taggá válás költségét,
- a működési és likviditási tartalékba kerülő, befizetésünkből levont sávos költséget,
- valamint a befektetési szabályokban, alapszabályokban többnyire nem megtalálható mögöttes, a portfólióra terhelt vagyonarányos költségeket is ki kell fizetnünk.
A nyolc legnagyobb taglétszámmal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárat megvizsgálva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a taggá válás minimális ráfordítást igényel, mindössze pár ezer forintos költség, de van, ahol ingyenes.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítások sokáig a legdrágább nyugdíjcélú megtakarítási formát jelentették és ma is előfordulhat még, hogy egy korai kiugrással a pénzünk jelentős részét elveszíthetjük (lásd feljebb). Hosszú távon viszont a bónuszok és a fejnehéz kezdeti költségek marginalizálódása miatt, ha rendszeresen fizetjük a megtakarításunkat, nem sokkal drágább egy ilyen termék a fenti versenytársainál.
Alapvetően négy fő költségeleme van a nyugdíjbiztosításoknak:
- A rendszeres befizetésekre terhelt 1-5%-os költség,
- a kezdeti / értékesítési / szerződéskötési költség, amely rövid távon a legnagyobb terhelést (három év alatt maximum egy éves díj 150%-át) jelenti,
- a vagyonkezelésre kifizetett költség, amelyen a biztosító és a portfóliókezelő intézmény (sokszor ez egy cégcsoporton belüli alapkezelő) osztoznak,
- a kockázati fedezet (jellemzően havi pár száz forintos) költsége.
A termékeket a Teljes Költségmutató (TKM) teszi összehasonlíthatóvá, amely egy modellszámításon keresztül mutatja meg egy előre meghatározott ügyfél hozamáldozatát. Felső értéke azt mutatja meg, hogy mekkora hozamáldozattal jár, ha az ügyfél a legdrágább (jellemzően egyben legkockázatosabb) eszközalapba fekteti a pénzét, míg alsó értéke egy konzervatívabban befektető ügyfél hozamáldozatát mutatja be.
Egy kockázatkerülő, mindössze tízéves unit-linked szerződést indító ügyfél esetén az alábbi termékek lehetnek a legolcsóbbak:
Változik a rangsor egy húsz évben gondolkodó, kockázatvállaló ügyfél esetén, akinek az alábbi termékek lesznek a legolcsóbbak:
Ha a garantált hozamot kínáló megoldást, vagyis egy vegyes nyugdíjbiztosítást szeretnénk, az alábbi termékek nyújtják ehhez a legolcsóbb megoldást:
