Itt a döntés az illegálisan fúrt kutakról, mutatjuk, mire készüljenek a tulajdonosok
Megszületett a döntés az illegálisan fúrt kutakról. Ebből kiderül, mire lehet számítani a tulajdonosoknak idén december 31-e után, amikor is lejár a kutak helyzetének rendezésére szolgáló határidő.
Pár napja megírták, december elején biztossá vált, hogy még idén újabb döntés születhet a korábban illegálisan, vagy nem az előírásoknak megfelelően létesített fúrt kutak helyzetéről.
Ahogy azt lapunk korábban megírta, az idei december 31-e egyre fenyegetőbbé vált az illegális kutak tulajdonosai számára. A sokrétű probléma központi elemét tulajdonképpen ez jelentette
Ha ugyanis eddig a napig a telektulajdonosok nem indították el a bejelentési folyamatot kútjukról az előírt módon, január 1-től súlyos bírságra számíthattak
A kutak engedélyeztetése – írtuk – pedig nem is olyan egyszerű, hiszen számos részfeladatból áll, ahol az illetékességi körökre is oda kell figyelni, valamint a szükséges tervdokumentáció becsatolására is. A felmérésdokumentálás költsége – pedig akár a százezer forintos nagyságrendet is elérhette kutanként.
A 2016-ban életbe lépett moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére. Ezenkívül akár 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre – írja a mostani döntést kommentáló közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amely korábban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint illegálisan kialakított kutakat bírságmentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál.
Az illegálisan fúrt kutak számát csak becsülni lehet. Mindenesetre nagy figyelmet kaptak azok a kezdeményezések, melyek a bejelentési határidő meghosszabbítása érdekében kezdeményezték volna a hatályos jogszabályok megváltoztatását.
Ez végül egy belügyminisztériumi javaslatcsomagként került az Országgyűlés, illetve a Törvényalkotási bizottság elé. A javaslatot – figyelembe véve, hogy a köztársasági elnök egyszer már visszadobta, az Alkotmánybíróság egyes passzusait alaptörvény-ellenesnek találta – átdolgozott formában tárgyalta a Ház, majd jött december 12-én a határozathozatal.
törvénymódosítás szövege alapján:
„Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a [jelen törvénymódosítás] hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.”
Ez tehát azt jelenti, hogy a kúttulajdonosok két év haladékot kaptak a helyzet rendezésére.
Ugyanakkor a friss jogszabály-módosításhoz végrehajtási rendelet még nem készült. Így egyelőre nem tudni, kell-e, és ha igen, milyen változtatásokra készülni az engedélyeztetésben, vagy teljesül-e a kezdeményezett illetékmentesség is a bírságmentesség mellett. Ennek részleteiről az Agrárgazdasági Kamara kezd majd tárgyalásokat a kormányzattal 2019 elején
