Közmunkás bér 2020 : ennyi lehet a fizetésük >>>
Középfokú végzettség helyett az év végétől középfokú szakképesítés után is járhat a közmunkásoknak a közfoglalkoztatási minimálbért meghaladó bér, írja a Belügyminisztérium 2019. II. félévi jogalkotási munkaterve alapján a napi.hu.
Jelenleg a közfoglalkoztatottak havi bére 8 órás munkaviszonyban nettó 54 300 és 70 800 forint között alakul, ettől feltehetően nem függetlenül az év első negyedére a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma közel 40 ezer fővel csökkent. 2019. márciusban átlagosan 102 757 fő vett részt a közmunkaprogramban, 2013 óta nem voltak ilyen kevesen a közfoglalkoztatottak.
Egy új tervezet szerint a kormány szociális szövetkezetekbe terelnék a közmunkásokat, ez lenne a kapocs a közfoglalkoztatás és a piaci munkaviszony között az elképzelés szerint. Erre a célra létrejönne egy új forma a szociális szövetkezet kategórián belül, az úgynevezett start szociális szövetkezet.
A tervek szerint 9%-is lehet a béremelés mértéke 2020-tól!
Mekkora a közfoglalkoztatási bér összege?
Válasz
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 81 530 forint.
A teljes munkaidőben közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér havibér esetén 2017. január 1-jétől 89 705 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 106 555 forint.
A munkavezetőt megillető garantált közfoglalkoztatási bér havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 117 245 forint.
Lehet-e fizetés nélküli szabadságot kérnie a közfoglalkoztatottnak?
Válasz
A közfoglalkoztatott ugyanúgy kérhet fizetés nélküli szabadságot, mint a munkavállaló, azonban a közfoglalkoztató csak akkor köteles ezt engedélyezni, ha annak célja legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú, határozott idejű munkaviszony létesítése. További feltétel, hogy a közfoglalkoztatott az erről szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 munkanappal bemutassa.
Milyen esetben és módon van lehetőség szabadságmegváltásra a közfoglalkoztatás rendszerében?
Válasz
A közfoglalkoztatott naptári évenként 20 munkanap szabadság illeti meg. A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabadság kiadására vonatkozó szabályai a Kftv-ben foglalt eltérésekkel alkalmazhatók a közfoglalkoztatási jogviszony esetén 2015. július 13. napjától.A törvény ezen rendelkezéseit szűken kell értelmezni, tekintettel arra, hogy az kifejezetten szabadság kiadására vonatkozik, amely nem egyenlő a szabadság megváltásával. Az előbbiek alapján az Mt. bizonyos rendelkezései nem alkalmazhatók a szabadság tekintetében a közfoglalkoztatottak vonatkozásában, tehát nem általános érvényességű tilalmat rögzít a jogszabály.
Amennyiben a szabadság kiadására elháríthatatlan okból nincs lehetőség (pl.: közfoglalkoztatott betegsége, szabadságvesztés büntetés letöltése stb.) a szabadságot pénzben kell megváltani, azonban a közfoglalkoztató erre nem igényelhet közfoglalkoztatási támogatást, a szabadság-megváltás fedezetét saját forrásból kell biztosítania.
Van-e lehetőség a közfoglalkoztatási (garantált) bér kiegészítésére?
Válasz
A közfoglalkoztatásban megszerezhető munkajövedelem mértékét a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VII. 24.) Korm. rendelet határozza meg. A kormányrendelet szerint egy esetben van lehetőség a közfoglalkoztatási (garantált) bér jogszabályban meghatározott összegétől való eltérésre, teljesítménybér alkalmazása esetén. Teljesítmény bérezésnél a teljesítmény követelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető. A közfoglalkoztatottat megillető közfoglalkoztatási (garantált) bér tehát ebben az esetben is csak többletteljesítés esetén haladhatja meg a jogszabályban meghatározott összeget. A teljesítmény követelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a közfoglalkoztatottal. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás.
A közfoglalkoztatott bére a teljesítmény bérezésen kívül béren kívüli juttatással (cafeteria) is növelhető, azonban ennek összege nem támogatható. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét. Ennek értelmében 2017. január 1-jétől
– az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladóan adott pénzösszeg (amennyiben a foglalkoztatott munkaviszonya egész évben fennáll. Amennyiben a foglalkoztatás nem áll fenn az adóév egészében, az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani.), és
– a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya ) szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás, alszámára legfeljebb 150 ezer forint, szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás
minősül béren kívüli juttatásnak, efölötti rész a közfoglalkoztatásban nem nyújtható.
A munkáltató ugyanazon munkavállalója részére egy adóéven belül a rekreációs keretösszeg mértékéig adhat béren kívüli juttatást. Költségvetési szerv esetében az éves rekreációs keretösszeg 200 ezer forint, más munkáltató esetében az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forint. Ha a foglalkoztatás az adóév egészében nem áll fenn, az említett összegnek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek. A rekreációs keretösszeget meghaladó összegű juttatás a közfoglalkoztatásban nem adható.
