Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a munkáltatóknak a kötelező béremelés miatt

Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a munkáltatóknak a kötelező béremelés miatt

Január elsejétől ismét emelkedik a kötelező legkisebb alapbér és a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma.

  • A jelenlegi havi bruttó 127 500 forint helyett 138 ezer forintra számíthatnak a minimálbéresek, ami azt jelenti, hogy nettóban 84 788 helyett 91 770 forintot kaphatnak. A növekedés kevesebb, mint az idei: 15 százalékkal szemben 8 százalékos, így nettóban is elmarad az erre az évre kapott majdnem 11 ezer forinttól.
  • A szakmunkás minimálbér a jelenlegi bruttó 161 ezer forintról 180 500 forintra emelkedik jövőre, ami nettóban 12 968 forintot jelent majd, így 120 033 forintot vihetnek haza az ebben részesülők. A növekedés ebben a bérkategóriában is kisebb, mint a tavalyi, 25 százalék helyett csak 12 százalékos.

A kötelező béremeléssel párhuzamosan jövőre is csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (korábbi nevén munkáltatói járulék). Ráadásul nem 2, hanem 2,5 százalékkal – legalábbis Varga Mihály gazdasági miniszter erre vonatkozó törvényjavaslatot nyújtott be. A plusz 0,5 százalékos adócsökkentés feltétele az volt, hogy 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés haladja meg a 11 százalékot. A KSH január-szeptemberi adatai még nincsenek meg, de az év első nyolc hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A törvénymódosító javaslatból arra lehet következtetni, hogy meglesz az első 9 hónapra a feltételül szabott 11 százalékos keresetnövekedés.

Az adócsökkentésnek persze örülnek a munkáltatók. De vajon összességében hogy áll a mérleg náluk, ha a kötelező béremelés és a szochocsökkentés együttes hatását nézzük?

az adócsökkentés ellenére növekszik a teljes bérköltség a munkáltatóknál a kötelező emelés miatt.

Egy minimálbéres dolgozó az idei évhez képest majdnem 10 ezer forinttal kerül többe (tavalyhoz képest pedig majdnem 25 ezerrel) a munkáltatónak. A bérminimumosoknál pedig majdnem 20 ezer forinttal emelkedik fejenként és havonta a teljes bérköltség (tavalyhoz képest több mint 50 ezer forinttal).

A tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás szerint egyébként a szocho még tovább fog csökkenni. 2019-től négy alkalommal minden évben további 2 százalékponttal, ha megvalósul egy 6 százalékos reálbér-emelkedés.

Az adótanácsadók mindenesetre azon a véleményen vannak, hogy a csepegtetett adómérséklés helyett sokkal kedvezőbb hatása lett volna, ha egy lépésben hajtanak végre egy minimum 10 százalékos csökkentést:

A multiknak kedvez igazán a járulékcsökkentéssel a kormány

Sokáig nem tartható fenn az erőltetett ütemű béremelés, nyögnek a kis cégek, és a közszféra.
És hogy vesztes, vagy nyertes lesz-e az államkassza az adócsökkentéssel? Idén biztosan nem lesz vesztes. Az Rsm számítása szerint pedig a 2018-ra tervezett 2,5 százalékos szochocsökkentés akkor nem jelent bevételkiesést az államháztartásnak, ha legalább 4,6 százalékos lesz jövőre az átlagbér-emelkedés.

Be the first to comment on "Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a munkáltatóknak a kötelező béremelés miatt"

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*


7 − 4 =

error: Content is protected !!