Mi mennyi 2019-ben?

Mi mennyi 2019-ben?

Így változik az élet 2019-ben az áremelkedések és a béremelkedés után >>>

 

A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2019-ben

A Világgazdaság információ szerint 2019-től a minimálbér 150 ezer forintra emelkedne. A lap úgy tudja, hogy a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó. A lap információ szerint 2019-től a garantált bérminimum 202 ezer forintra emelkedne. Tehát a jelenlegi 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra nőhet. A kormány hivatalosan 2018 novemberében vagy decemberében jelenti be az emelések pontos összegét.

Mennyi lesz a nyugdíjemelés 2019-ben?

A nyugdíjakat minden januárban az inflációnak megfelelő mértékben növelik. A nyugdíjak vásárlóereje nem nő ezáltal, csak a pénz romlását kompenzálják. Az infláció mértékét mindig az előző évben becsülik meg, tehát már idén megsaccolják a 2019-es inflációt, amit 2,7%-ra tippelnek. Mivel 2018-ban 128 400 Ft az átlagnyugdíj,

ez nagyjából 3500 forintos nyugdíjemelést jelent.

Vagyis az átlagnyugdíj 131 900 Ft-ra nőhet jövőre. Előfordulhat olyan eset is viszont, mikor az állam alábecsüli az infláció mértékét, ezért kisebb arányban növelik a nyugdíjakat, mint kellett volna. Tavaly is ez történt: 2017-re 1,6%-os inflációt prognosztizáltak, de ez a valóságban 2,2% lett. Ezt a 0,6%-os különbözetet utólag fizették ki a nyugdíjasoknak – ez az ún. nyugdíjkompenzáció. A nyugdíjemelés mértéke tehát nagyobb is lehet, ha az állam alábecsülte az inflációt, de nagy eltérésre azért nem kell számítani.

 

Adóváltozások 2019

A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat indoklása szerint a módosításokkal egyes kiemelt adópolitikai célok elérését ösztönzik, támogatják a jogharmonizációt, az adózók adminisztratív terheinek csökkentését, valamint elősegítik az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók munkaerőpiacra történő visszavezetését adó- és járulékkedvezményekkel.

Amint azt Varga Mihály pénzügyminiszter a benyújtott javaslatról az MTI-nek elmondta: nem változik a 15 százalékos személyi jövedelemadó és marad a 9 százalékos társasági adó. A családi adókedvezmény bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik. A vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken. Jövőre az UHT és az ESL tej áfája is öt százalékra csökken.

Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Megszűnik öt adófajta: nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig a szociális hozzájárulási adóba. Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

2019-től átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó. Az adóhivatal jövőre, a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve, az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.

A javaslatban foglaltak szerint változik a cafeteria-rendszer. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.

Átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere. Új elem a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. A meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt, amely már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető.

A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.

A javaslatban csökkentik a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele nulla forintra csökken. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.

A helyi adókról szóló törvény módosítása több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. Az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy rendeletükben a beruházások után adóelőnyt fogalmazzanak meg.

A javaslat a bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulás érdekében bevándorlási különadót vezet be, amit a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatásának értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.

 

Ápolási díj 2019: mi várható?

A civil szervezetek ma tartottak egyeztetést a kormány képviselőivel. Csordás Anett, a delegáció vezetője csalódottságának adott hangot, de kijelentette, hogy elkötelezettek az érdekvédelemben, és folytatják a tüntetéseket.

 

Akkor mi mennyi :

Családi adókedvezmény 2019

Csok 2019

Autópálya díjak

Nyugdíjkorhatár 2019

Családi pótlék 2019

Cikkünk hamarosan folytatódik …

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*


egy × négy =

error: Content is protected !!