Várható Nettó Bruttó Minimálbér Összege 2019 >>> Ennyit viszünk haza 2019 Január 1-től!
A kormányzati döntések kapcsán rendszerint jól tájékozott Magyar Idők szerint jövőre meghaladja a bruttó 200 ezer Ft-ot a garantált bérminimum összege, míg a bruttó minimálbér 150 ezer forintra nőhet. A nettó minimálbér így eléri a 100 ezer forintot, míg a bérminimum nettó összege 133-135 ezer forint lehet januártól.
Döntés egyelőre még nincs, ugyanis eddig nem született megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), ahol a szakszervezeteknek és a munkaadóknak kellene konszenzusra jutniuk. Amennyiben a héten sem járnak sikerrel, akkor a kormány dönthet a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180,5 ezer forintos garantált bérminimum emeléséről. Amennyiben megvalósul a dolog, akkor ez 11% illetve 8,5%-kal több pénzt jelent jövőre.
A lap információi szerint egyébként a minimálbér szerepe egyre kisebb, ugyanis a dolgozók mindössze 6-8 százaléka van erre bejelentve, ráadásul valószínűsíthető, hogy közülük is sokan visznek ennél többet haza. Többeket érinthet a garantált bérminimum változása. (A garantált bérminimum jogosultságához két feltételnek kell együttesen érvényesülnie: a munkavállalónak szakképesítéssel, középfokú végzettséggel kell rendelkeznie, valamint az adott munkakört csak olyan töltheti be, aki rendelkezik az elvárt képzettségi szinttel.)
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén a munkáltatók 8-8-8 százalékos emelést szorgalmaztak a minimálbérre, a bérminimumra és az általános bérajánlásra 2019-re és 2020-ra is. Ez haladás ahhoz képest, hogy november végén még 5 százalékot mondtak a munkáltatói érdekképviseletek.
A szakszervezetek ragaszkodnak a kétszámjegyű emeléshez jövőre, a minimálbérnél 13 százalékos, a bérminimumnál 15 százalékot szeretnének elérni.
A munkáltatók nem akartak vagy nem tudtak elmozdulni a két számjegyű emelés felé, a szakszervezetek meg nem engedtek a követelésükből. A kormány pedig nem vett részt a folyamatban. Hozzátette, ez azért probléma, mert a szakszervezet tudna engedni, akár 9 százalékig is lemenne, de ahhoz az kellene, hogy a munkavállalók nettó pozíciója javuljon. Magyarul: a kormány hajlandó legyen a személyi jövedelemadót csökkenteni, például úgy, ahogy már azt a szakszervezet javasolta: az szja a jelenlegi 15 százalék helyett legyen 9 százalék.
Tisztában vannak vele, hogy egy lépésben a 6 százalékpontos csökkentés nem megy, ezért azt javasolták, hogy
- első körben az alacsonyabb keresetűeknél (a minimálbér és a bérminimum környékén) legyen egyszámjegyű az szja.
- Később lépcsőzetesen a többi munkavállalónak is legyen 9 százalékos az adója. Ezt 2022-re szeretnék elérni.
Ez kisebb terhet jelentene a munkáltatóknak is. Éppen azért szorgalmazták a több évre szóló megállapodást, hogy a fokozatos adócsökkentéssel és béremeléssel előre lehessen tervezni a ciklus végéig, vagy akár két-három évre. A kormány azonban hallgat.
Több VKF-tárgyalás nem lesz már. Vagyis az következik, hogy
a kormány fogja megmondani, mennyivel emelkedjenek jövőre a bérek.
Kordás úgy tudja, hogy december 12-én lesz az utolsó kormányülés idén – legkésőbb akkor ki kell hogy hirdessék, mi legyen a bérekkel. 
Hátráltatja a céges bértárgyalásokat
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Karsai Zoltán megkeresésünkre azt mondta,
jelentősen hátráltatja a cégekkel a bértárgyalást az, hogy még nincs meg, mennyi lesz jövőre a bérminimum.
Az Auchan és a Metro például azt jelezte a szakszervezetnek, hogy addig szüneteltetik az egyeztetést, amíg a kormány nem jelenti be, mennyi lesz a szakmai bérminimum. Egyébként mindkét céggel már több körben tárgyaltak, nyilatkozott a szakszervezet és a cégek is megtették az ajánlatukat, közel állnak a megállapodáshoz, de itt megrekedtek.
Vannak olyan cégek is, ahol nem a szakmai bérminimum a mérvadó, de mégis valamiféle fogódzót jelent olyan szempontból, hogy amennyivel az nő, ahhoz képest ne maradjanak le a bérek – náluk is kivárás van.
A rabszolgatörvény így sem elfogadható
Az Országgyűlés fideszes többségű vállalkozásfejlesztési bizottsága több ponton módosítaná a tervezett rabszolgatörvényt, amely miatt szombatra tüntetést szerveztek a szakszervezetek.
- Az eredeti tervezettel szemben 400 órányi túlórát csak kollektív szerződésben lehetne előírni, így ez nem érintene mindenkit, csak a nagyobb cégeknél dolgozókat.
- Havi egy helyett két pihenőnapot garantálnának azoknak, akik egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén megszakítás nélküli, több műszakos munkarendben dolgoznak, vagy idénymunkások.
- A beosztástól csak írásbeli kérésre lehet eltérni.
Viszont a hároméves munkaidőkeret, és az, hogy a túlórát három éven belül kellene kifizetni, az új javaslat szerint sem változna. Minimálbér 2019 témában további cikkek >>>
