Nyugdíj melletti munkavégzés 2019

Nyugdíj melletti munkavégzés 2019

Idén is sok nyugdíjas van, aki az ellátás mellette munkát vállalna. A járulék fizetése terén azonban vannak kedvező változások. Az sem mindegy, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött személy munkaviszonyt létesít vagy pedig céget alapítva próbál plusz jövedelemhez jutni.

A korábbiakhoz hasonlóan ezen évben is lehetőség van arra, hogy a nyugellátásban részesülők emellett munkát vállaljanak. Mivel az állami nyugdíjrendszer egyre komolyabb problémákkal küzd, és a nyugdíjak emelésének üteme sem tudja követni az árak növekedését, így természetes igényként jelenik meg a nyugdíjasok részéről, hogy lehetőségeikhez mérten dolgozzanak. Ennek a korukból eredő esetlegesen előforduló egészségügyi problémák akadályát képezhetik, de akik nem, vagy csak kevésbé küzdenek ilyen jellegű gondokkal, a megfelelő állásra lelve továbbra is aktívan tevékenykedhetnek. Vannak olyan nyugdíjasok is, akik munkájuk szeretete, és a mindennapi elfoglaltság miatt döntenek a munka mellett, ezzel az sem elhanyagolható, hogy elejét veszik az időskori depressziónak, és rendszert visznek mindennapjaikba.

Mind az állam, mind a nyugdíjasok érdeke is az, hogy minél jobban kijöjjenek a nyugdíjbavonulás után kapott pénzekből. Éppen ezért továbbra is lehetőséget biztosítanak a jogszabályok arra, hogy a nyugdíj mellett végezhessenek munkát az érintettek. A közvéleménykutatások és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy európai viszonyok között Franciaország mellett hazánk nyugdíjasai is igen sötéten látják a jövőt, ami a nyugdíjrendszer alakulását, a kifizetéseket és azok összegét illeti. Bár Magyarországon legtöbben még mindig az állami nyugdíjban bíznak, és különösebb módon nem akarnak, vagy egyáltalán nem is tudnak takarékoskodni az időskori évekre, de már nálunk is vannak, akik belátják az öngondoskodás fontosságát, és teszik le voksukat olyan lehetőségek mellett, melyeknek nyugdíjas éveikben veszik majd hasznát.

Talán Önnek is érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy a magánnyugdíjpénztárak és egyéb takarékoskodási formák valamelyike mellett tegye le voksát. A kínálat e téren egyre szélesebb, érdemes már a pályakezdőknek is elgondolkodniuk azon, hogy miként tehetnének saját anyagi biztonságukért többet – akár hosszú távon tervezve. A nyugdíjas években történő munkavállalásra egyértelműen nem számíthatunk, hiszen nem tudhatjuk, miként alakul egészségi állapotunk, munkabírásunk, viszont az elhelyezkedés kezdetétől történő takarékoskodás, és a megfelelő befektetési formák kiválasztása garantáltan nem bizonyul rossz döntésnek. Ahhoz azonban, hogy a számunkra minden szempontból megfelelő mellett tehessük le voksunkat, célszerű akár szakember segítségét is kikérni, hiszen a személyes felelősségvállalás, a tudatosság, és a tervezni akarás mellett fontos szerep jut a pénzügyi jártasságnak, valamint az aktuális lehetőségek pontos ismeretének.

Természetesen a jog szigorúan szabályozza mind az öregségi nyugdíj melletti munkavégzést, mind a nyugdíjkorhatár elérte előtti ellátásban részesülők további tevékenykedését.

A versenyszférában tevékenykedők korlátlanul dolgozhatnak, s járulékaik mértéke kevesebb, mint a nem nyugdíjas munkavállalóké 2019-től.

Megszűnt azonban annak lehetősége, hogy valaki a közszférában tevékenykedve a nyugdíjban és a fizetésben is egyszerre részesüljön. El kell tehát döntenie, hogy továbbra is nyugdíjból kíván megélni, vagy inkább választja a munkavégzéssel szerzett jövedelmet. Ezt utóbbi esetben a nyugdíj folyósítását a munkaviszony létesítésének napjától annak befejezéséig fel kell függesztenie. Folyósítása akkor folytatódhat, ha a munkavállaló igazolja, hogy megszűnt a közszférában történő foglalkoztatása.

Korhatár előtti ellátások melletti munkavégzés:

Ettől eltérő szabályozás vonatkozik azokra, akik a 2012-es év január elseje előtt előrehozott nyugdíjban, Előrehozott csökkentett nyugdíjban, Korkedvezményes nyugdíjban, Korengedményes nyugdíjban, Művész nyugdíjban, Bányász nyugdíjban, valamint Nők esetében 40 év jogosultsági időre megállapított öregségi nyugdíjban részesülnek. A felsoroltak esetében nincs betöltött nyugdíjkorhatár. Foglalkoztatásukkor nem terheli járulékfizetési kötelezettség sem a munkáltatót, sem jövedelmüket, feltéve, ha ez az összeg bruttóban nem haladja meg a minimálbér 18-szorosát.(2019-ben 149.000.-Ft minimálbér után 2.682.000.-Ft) Nem kell beleszámolni azokat a jövedelmeket, ami után nem vonnak nyugdíjjárulékot.

Ha több jövedelemhez jutnak, akkor automatikusan életbe lép minden, járulékfizetésre vonatkozó kötelezettség, és a nyugdíjat is fel kell függeszteni, ha több keresettel számolhatnak az érintettek, vagyis átlépi a jövedelem a Tbj. törvényben foglalt éves keretösszeget. Az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetik.

2019-es változások:

Munkaviszonyban álló nyugdíjasoknak (akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt) 2019 január 1-től nem kell fizetniük a jövedelmük után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) sem, csak a személyi jövedelemadót (ami 2019-ben is 15%) kell megfizetnie a munkabére után. Ez, ha úgy vesszük, nyugdíjas munkavállalók nettó bérének 14%-os emelkedése. A másik oldalról nézve, vagyis, ha munkáltatóként nyugdíjast foglalkoztatunk, akkor nem kell a nyugdíjas munkavállaló után SZOCHO-t fizetni, ami 19,5% jelenleg.

A nyugdíjjárulék mentesség azonban csak a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasokra vonatkozik, a megbízási szerződéssel dolgozókra , vagy más munkaviszonyra irányuló jogviszony esetében fizetni kell a nyugdíjjárulékot.

Ennek egyik legfontosabb vonzata:

  • 2019. január 1-én hatályba lépett változás, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott, 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonult nők esetében a munkaviszony alapján kifizetett bér nem fog beleszámítani a keresetkorlátba, mivel 2019. január 1 után nem kell járulékot fizetni a munkabér után, vagyis nincs járulékalap.
  • Az érintettek bármennyit kereshetnek, ha munkaviszonyban állnak, mert a keresetkorlátba a jövedelmük nem számít bele.

A nyugdíj melletti munkavégzéssel kapcsolatban fontos elmondani, hogy 10 %-os nyugdíjjárulék is terheli a munkavállalót, ha a jövedelemszerzést nem munkaviszony keretében végzi. Viszont ezt a szolgálati idő növekedése (nem minden nyugdíjformánál) miatt nyugdíjnövelésként be lehet számítani a későbbi nyugdíjfolyósításkor. Ezt külön igényelni kell. A nyugdíj mellett, vagy annak felfüggesztésével végzett munka, szolgálati idő tehát mindenképpen hatással lesz a leendő nyugdíj összegére, s ha ez nem is jelentősen növeli a jövedelmet, de mindenképpen nagyobb biztonságot teremt a munkavégzéssel együtt, mint anélkül.

Alig kell adózniuk a dolgozó nyugdíjasoknak

Az elfogadott szochotörvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok (=öregségi nyugdíjasok illetve nők negyvenesek) nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövőre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél. FRISSÍTÉS: a szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülőkre nem vonatkozik ez a kedvezmény.

A munkáltatói szochomentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi. Nekik eddig is volt szochomentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A katás kiegészítő tevékenységre pedig változatlanul meg kell fizetni a havi 25 ezer forintot.

Ha nem fizet járulékot, ugrik a nyugdíjnövelés is

A járulékfizetési kötelezettség eltörlésével párhuzamosan megszűnik a nyugdíjnövelés intézménye is (ami az éves bruttó kereset egytizenketted részének fél százaléka). Vagyis aki nyugdíj mellett állásba megy január után, az nem számíthat már az (automatikus) 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre.

De mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék. Ha viszont a keresetet, jövedelmet nyugdíjjárulék terheli, így például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál, továbbra is jár majd a nyugdíjnövelés.

Nem kell kilépni, belépni, ha nyugdíjba vonul és tovább dolgozna

Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíj-megállapítás kezdő napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonyát. Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni. Aztán az illető akár már másnap újraindíthatta a jogviszonyát, munkaviszonyát, akkor már nyugdíjasként.

1.) Az ellátás szünetelése az éves keretösszeg elérése miatt

Amennyiben a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas nő az ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem megszerzése után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B § (1) bekezdése szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

Amíg az ellátásban  részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2018-ban 138 000 forint x 18 = 2 484 000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátott az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

A hivatkozott rendelkezés alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele

  • a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti (közszolgálati) jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem,
  • szolgálati járandóság esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatása.

2.) A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó külön szabályok

Jognyilatkozat hiányában történő foglalkoztatás:

Amennyiben a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására jognyilatkozat hiányában kerül sor, az ellátást, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összegét vissza kell fizetni.

Öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követően

A korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérelmezheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Erről bővebben az egyéb ellátásban részesülőknek szóló, öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével kapcsolatos tájékoztatóban olvashat.)

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

2011. évi CLXVII. törvény

Be the first to comment on "Nyugdíj melletti munkavégzés 2019"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*