Site icon 24 óra! – Friss hírek

Nyugdíjkorhatár 2024 – Változnak a nyugdíjba vonulás szabályai, így lehet nyugdíjban menni nők és férfiak esetében!

Nyugdíjkorhatár 2024 – Változnak a nyugdíjba vonulás szabályai, így lehet nyugdíjban menni nők és férfiak esetében!

Nyugdíjkorhatár 2024 – Változnak a nyugdíjba vonulás szabályai, így lehet nyugdíjban menni nők és férfiak esetében! A nyugdíjkorhatár lépcsőzetes kitolása 62 évről 65 évre 2022-ben járt le, jövőre már az új szabályok lépnek érvénybe. A nők számára a 40 éves szolgálati idő után még mindig engedélyezett lesz nyugdíjba vonulás. A férfiak esetében viszont már csak azt kell figyelni, ki tölti be az adott esztendőben a 65. életévét.




Öregségi teljes nyugdíjat az kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek megfelelően, aki elérte a rá érvényes nyugdíjkorhatárt. És legalább 20 év ledolgozott szolgálati idővel rendelkezik. A nők esetében meghagyták azt a kis könnyítést, hogy kortól függetlenül nyugdíjba mehetnek. Amennyiben rendelkeznek 40 év szolgálati idővel – írja az Ado.hu.

Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett:

2024-től Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is. Amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban eltöltött idő. Valamint az ezekkel egy tekintet alá eső idő minősül. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó részletes szabályok külön tájékoztatóban találhatók.




Milyen időszakok minősülnek szolgálati időnek?

Szolgálati idő alatt elsősorban azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt), és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

Szolgálati időnek minősül az olyan ellátások folyósításának az időtartama is, amelyekből nyugdíjjárulékot kell fizetni. pl. ápolási díj, gyermekgondozási segély, rehabilitációs ellátás stb.

Továbbá szolgálati idő továbbá a katonai (polgári) szolgálat időtartama, szakmunkás tanulói jogviszony, az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama.




Az 1957-ben születettek 2022-ben érik el nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a nyugdíjba vonulás mellett. 2023-tól az 1958-ban születettek kérelmezhetik a nyugdíjaztatásukat, és attól kezdve marad a 65 éves korhatár, illetve az igazolt munkaviszony hossza, mint előfeltétel.

Ha 2022-ben történik a nyugdíjba vonulás, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és részesülünk a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésből. Ezzel a 2022-es lehetőséggel csak az 1957-ben vagy azt megelőzően születettek élhetnek, az 1958-ban születettek természetesen még nem.

Ha 2022 után, 2023-ban történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint állapítják meg a nyugdíjat, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2024-ben jár. Ez a lehetőség már az 1958-ban születetteket is érinti a korábban született, de nyugdíjat még nem igényelt személyekkel együtt, és ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.




Új szorzószámok

A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítását megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik, vagyis csak akkor derül ki, hogy pontosan mennyi lesz az adott évben megállapított nyugdíj összege.




Exit mobile version