Részmunkaidő szabályai, szabadság kiadása 2018/2019
Részmunkaidő esetén a napi munkaidő mértékére nincs megállapított minimum: akár napi vagy heti 1 órára is létesülhet a munkaviszony, és a munkaidő tartamának nem kell egész órának lennie. Hogyan kell kiadni a szabadságot, betegszabadságot annak a munkavállalónak, aki például csupán heti egyetlen napot dolgozik? Miért előnyös a részmunkaidős foglalkoztatás sajátos típusa, a munkavégzés behívás alapján? Melyek a részmunkaidő sajátos szabályai? Írásunkból megtudhatja.
A törvény szabályozza azt az esetet, amikor a munkáltató kérelemre köteles részmunkaidőben foglalkoztatni a munkavállalót, továbbá a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy tájékoztassa a munkavállalókat a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségéről. 
A részmunkaidőben való foglalkoztatáshoz a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződésben történő megállapodása szükséges a napi munkaidő mértékének megjelölésével. Ez a felek szabad megállapodásának tárgya, azzal, hogy a részidő értelemszerűen a munkavállaló munkakörére irányadó teljes munkaidőnél csak kevesebb lehet.
Kötelező részmunkaidőben történő foglalkoztatás
A kismamák munkába állását segíti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Munka törvk.) azon előírása, mely szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves – koráig köteles a munkaszerződés munkaidőre vonatkozó rendelkezését a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Természetesen az általános teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló tehet javaslatot napi 6 óra tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatásra is, a munkáltató azonban csak a napi 4 óra tartamú ajánlatot köteles elfogadni, a 6 óra tekintetében szabadon mérlegelhet.
Az Mt. 294. § (1) bekezdésének k) pontja definiálja a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalót: aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy
b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
Részmunkaidő és rövidebb teljes munkaidő
A részmunkaidős foglalkoztatásról a feleknek a munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodnia. Azaz, a munkaszerződésnek egyértelműen tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, illetve meg kell határozni annak mértékét is. Ennek elmulasztása esetén a munkaszerződés általános teljes munkaidőre (napi 8 óra) jön létre.
A részmunkaidőt meg kell különböztetnünk az általánostól rövidebb teljes munkaidőben történő foglalkoztatástól. A kettő közötti különbség elsősorban az, hogy a rövidebb teljes munkaidő esetén a munkavállalót ugyanaz a munkabér illeti meg, mint az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat, míg részmunkaidő esetén a munkavállaló díjazása is a részmunkaidőnek megfelelő mértékben arányosan változik.
Azaz, amennyiben egy munkavállaló 7 órás rövidebb teljes munkaidőben dolgozik, akkor alapbére – 2016-ban – legalább 111.000 forint (azaz megfelel a minimálbérnek), mert az nem arányosítható. Ugyanakkor 7 órás részmunkaidőben a munkavállalót a minimálbér arányos része (7/8-a) illeti meg legalább alapbérként, azaz alapbérének legkisebb összege 97.125 forint.
A részmunkaidős foglalkoztatásnak nincsen jogszabályi korlátja, azaz a munkavállaló akár heti 1 órás részmunkaidőben is foglalkoztatható, illetve a munkaidő mértékének nem kell egész órának lennie.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltató napi 4 óránál kevesebb munkaidőt is beoszthat egy-egy munkanapra, ugyanakkor a napi munkaidő mértékének maximuma továbbra is 12 óra marad.
További sajátosság, hogy a kizárólag szombaton és vasárnap, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetén a munkáltatónak nem kell a havi egy vasárnapi pihenőnapot biztosítania.
Egyenlő bánásmód részmunkaidőben
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény tételesen kimondja, hogy a munkavállalót – egyebek mellett – részmunkaidős foglalkoztatására tekintettel nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a vele összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóktól. Ennek megfelelően a részmunkaidős munkavállalók nem zárhatóak ki például a munkáltató által biztosított cafetéria rendszerből, vagy nem tagadhatóak meg tőlük azok a juttatások, amelyek egy egyenlő értékű munkát végző, teljes munkaidős munkavállalót egyébként megilletnek.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a juttatások mértékét a részmunkaidő arányában ne lehetne csökkenteni. Így például a munkáltató nem teheti meg jogszerűen, hogy az évi 100.000 forintos cafetéria keret igénybe vételéből kizárja a részmunkaidős munkavállalókat, de a keretösszeg a részmunkaidő arányában csökkenthető, azaz 4 órás részmunkaidőben 50.000 forintos keret biztosítása esetén a munkáltató jogszerűen jár el.
A munkavállalót részmunkaidőben is azonos számú munkanap illeti meg szabadságként, a változás csupán annyi, hogy az egy napra fizetendő távolléti díj összege alacsonyabb lesz, mint teljes munkaidőben. Amennyiben a munkáltató a szabadságot órákban számolja el és tartja nyilván, úgy a munkavállaló szabadságát továbbra is a napi munkaidő és a szabadságos napok számának szorzataként kell meghatározni. Azaz, amennyiben a munkavállaló foglalkoztatására 6 órás részmunkaidőben kerül sor, és a tárgyévben 25 munkanap szabadságra jogosult, úgy az órákban történő nyilvántartás során a munkavállaló szabadságát 6×25= 150 óraként kell nyilvántartani (szemben a teljes munkaidő esetén megállapítandó 200 órával).
Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás
Főszabály szerint részmunkaidőben történő foglalkoztatásra csak a felek megállapodása alapján kerülhet sor. Ez alól egyetlen kivételt határoz meg a jogszabály, amikor a munkáltató a munkavállaló ajánlatára köteles a munkaszerződést 4 órás részmunkaidőre módosítani. Erre a munkavállaló gyermekének három éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek öt éves koráig – kerülhet sor. Amennyiben a munkavállaló nem 4 órás részmunkaidőben szeretne dolgozni, a módosításra az általános szabályok szerint, a felek közös megegyezésével kerülhet sor.
