Rossz évek várnak a magyar nyugdíjasokra – itt a figyelmeztetés

Rossz évek várnak a magyar nyugdíjasokra – itt a figyelmeztetés

A kormány idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az időskorú választók „kegyét”. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az EU keleti felén.

A nyugdíjemelést vizsgálva két számot érdemes figyelembe venni. Az egyik az évenkénti emelés mértéke, amely a gazdasági válság óta 33 százalék volt. Azaz, aki akkor már öregségi nyugdíjas volt, annak a nyugdíja mintegy harmadával emelkedett. A másik adat az átlagnyugdíjak alakulása és növekedése. Ez – szintén 2008-hoz viszonyítva – 42 százalékos növekedést mutat. A két szám közötti különbség abból adódik, hogy az induló nyugdíjak az elmúlt években növekedtek, és az időközben meghaltak nyugdíja az alacsonyabb sávba tartozott – írták a Policy Agenda elemzői.

Az átlagbérek változása 2008 és 2016 között szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak annak időbelisége tért el. Míg 2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését. A probléma és a felháborodás a következő években lesz egyre nagyobb, mivel az átlagbérek idei két számjegyű növekedése, és a 2018-ra várható szintén jelentős béremelkedés miatt a nyugdíjak elmaradnak a bérek emelkedésétől.

Mi a helyzet külföldön?

A környező országokkal, és a V4-eknél szépen nőttek az átlagnyugdíjak. Magyarországnál csak Románia és Lengyelország tudott jobban teljesíteni. Reálértéken nézve 2008 és 2016 között a reálemelkedés 20 százalék volt, és ez azonban már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is. Egyedül Csehországot és egy kicsivel Horvátországot előzzük meg a visegrádi államok közül.

Euróba számolva az látszik, hogy a V4-ek elszakadtak a másik két EU-s tagállamtól. Ugyanakkor a magyar nyugdíjak értéke egyre inkább lemarad a közvetlen versenytársainktól (ebben főképpen az árfolyam gyengülése játszik szerepet).

Összességében tehát nem igaz az az állítás, hogy a gazdasági válság után kiugróan jól járnának a magyar nyugdíjasok a környező országokhoz képest. Sem a nyugdíjak értéke, sem a növekedési üteme nem a legnagyobb a régióban. Ugyanakkor „hozzászoktatta” a magyar kormány a nyugdíjasokat, hogy az átlagbérek emelkedése és a nyugdíjak növekedése „kéz a kézben” járnak. Ezzel szemben 2017 és 2018 arról fog szólni, hogy a két összeg emelkedésének üteme a bérek javára tér majd el. Miközben 2008-ban az átlagnyugdíj 72 százaléka volt az átlagbérnek, 2014-re ez 76 százalékra nőtt. A Policy Agenda elemzői várakozása szerint a különbség 2018-ra 61 százalékos szintre csökkenhet.