Baj van: már a 70 éves nyugdíjkorhatárról suttognak
A német és a magyar jegybank korhatár-emelési javaslata óriási vihart kavart, a pénzintézet azzal indokolja ezt a lépést, mert meglátásuk szerint, a jövőben ez a rendszer fenntarthatatlanná válik. Ez Magyarország számára is elég kellemetlen hír, mert jól tudjuk, hogy mi is hasonló cipőben járunk. Az a valóság, hogy a következő évtizedekben sokkal többet kell tenni ugyanazért az állami nyugdíjért, ha nem szeretnénk kiszolgáltatottak lenni, akkor nagyon úgy néz ki, hogy fontos már időben elkezdeni a célzott takarékoskodást a nyugdíjra.
A németek már elkezdtek aggódni
A nyugdíjrendszert jövőjét boncolgató elemzések egyre jobban megszaporodtak, míg a magyar jegybank állt elő nem is olyan rég egy ilyen elemzéssel, addig most a német jegybank hozott nyilvánosságra egy terjedelmesebb anyagot. Könnyen azt gondolhatjuk, hogy a németeknek nincs miért aggódniuk és náluk aztán minden a lehető legnagyobb rendben van, de sajnos a valóság teljesen más képet mutat, így nekik is hamarosan lépéseket kell tenni az ügyben.
Az egyáltalán nem mondható el a precizitásukról híres németekről, hogy mindent az utolsó percre hagynak, ők már korábban, még a riogató elemzések előtt arról döntöttek, hogy megerősítik a nyugdíjrendszerüket. Ők is szorult helyzetben vannak, mert az alacsony születésszám és a növekvő várható élettartam miatt súlyos pénzügyi nehézségek elé néz náluk is az állami nyugdíjrendszer. Márpedig nem kell ahhoz magas végzettség, hogy belássuk ha hosszú távon a bevételek nem fedezik a kiadásokat, akkor ahhoz, hogy a nyugdíjakra legyen pénz, természetesen máshonnan kell elvenni a forrást. A német kormány nem ment el a kérdés mellett, így már beavatkoztak 3 területen, a célzott változások fokozatosan, egészen 2030-ig lépnek érvénybe:
- fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt 65 évről 67 évre majd 70évre
- a mostani 18,7%-ról 22%-ra nő a nyugdíjjárulék
- a nyugdíjak átlagos szintje 50%-ról 43%-ra esik vissza az átlagkeresethez (járulékkal csökkentett, de adózás előtti) képest.
Természetesen gondolhatunk arra, hogy ha már elővigyázatosan ilyen határozott lépéseket tettek, akkor náluk minden rendben van, és hátra dőlhetnek. De nem így van, ugyanis megkongatta a vészharangokat a jegybank, a nemrég nyilvánosságra hozott tanulmányában. Az igaz, hogy egyelőre nem készítettek hivatalos számításokat a 2030-t követő időszakra, pedig az említett időpontot követően olyan mértékben romlik a helyzet, a kötelező nyugdíjkorhatárt 2030-tól 2060-ig még tovább kell emelni 69 évre a pénzügyi szakemberek szerint. Úgy fogalmazták meg, hogy nem szabad tabunak lennie a munkával töltött évek meghosszabbodása, hanem ezt igenis fontos kulcskérdésként kell kezelni.
Fogyóban vannak az egyéb lehetőségek
Az sem tekinthető véletlennek, hogy a bankárok elsősorban a nyugdíjkorhatárhoz nyúlnának, mert egyelőre nincs nagyon más eszköz arra, hogy megoldják a helyzetet. A gazdaság irányítói egyfelől tudják, hogy a járulékokat nem lehet már egy bizonyos szint fölé emelni, mert akkor csökkenne az emberek munkavégzési kedve. Másfelől nem lehet vég nélkül csökkenteni a nyugdíjak – átlagkeresethez viszonyított – relatív szintjét sem, mert ez nagyon komoly társadalmi ellenállást váltana ki.
Így nem marad más tulajdonképpen, mint a nyugdíjkorhatár emelése , ami tudvalevő, hogy a politikusok kezében a leghatásosabb fegyver lehet a jövőben. Vélemények szerint azért lehet csodafegyver, mert egyfelől arra kényszeríti a munkavállalókat, hogy tovább maradjanak aktívak és tovább fizessék a járulékokat, másfelől visszafogja a nyugdíjrendszer kiadásait is, mert egyszerűen nem ad lehetőséget arra, hogy többet legyenek az emberek nyugdíjban, a növekvő élettartam hatására. Így mindkét potenciális veszélyt egyszerre semlegesítik.
A németek esetében igencsak beszédesek a statisztikai adatok:
- aki 1960-ban ment nyugdíjba, annak a várható élettartama 13,5 év volt,
– 2011-ben már 19 évet töltöttek el nyugdíjasként a férfiak és nők átlagosan.
Az adatokból kiindulva ezelőtt 50 éve a nyugdíjban töltött idő, a munkában töltött évek 30%-át tette ki , de ez az arány 42%-ra nőtt 2011-re.
