Kevesebb családi pótlékot kapsz ha külföldön dolgozol! >>> Rossz hír családoknak!

Kevesebb családi pótlékot kapsz ha külföldön dolgozol! >>> Rossz hír családoknak!

Az osztrák kormány elvesz a kint dolgozó Magyarok családi pótlékjából >>> Ausztria munkaerőpiacának szigorú szabályozását kezdeményezte az osztrák kormány. A szociáldemokrata-néppárti koalíció szerint erre azért van szükség, mert a magas munkanélküliség és a külföldi munkavállalók kérdése könnyen a szélsőjobb karjaiba terelheti a választókat.

„A kormánynak nem kötelessége, hogy más országok lakóit kedvezményezze. Ha mi nem szabályozzuk az osztrák munkaerőpiacot, akkor a jobboldali erők előretörésével kell számolnunk.” Így foglalta össze az osztrák szociális ügyek minisztere, hogy miért hirdetett a szociáldemokrata-néppárti kormány egy olyan foglalkoztatás-ösztönző programot, amelyből – legalábbis az újonnan érkező – kelet-európai munkavállalókat kizárják.

Egyfelől a makacsul magas osztrák munkanélküliségi ráta az egyik legrosszabb az Európai Unióban, másfelől, ha nincs javulás, az a választóközönséget egyre inkább a belső piac védelmét hirdető szélsőjobboldali szabadságpárt karjaiba hajtja. Az FPÖ 31 százalékával ma a legnépszerűbb párt Ausztriában, ahol a legkésőbb jövő novemberben általános választásokat tartanak. Ezért úgynevezett foglalkoztatási bónuszt hirdet a kormány, amit július 1-i hatállyal be is vezet. Egy kétmilliárd eurós programról van szó, amelyből azok az ausztriai vállalkozások részesedhetnek, amelyek az említett időponttól új munkaerőt alkalmaznak. Minden egyes új foglalkoztatott után a bérköltségek 50 százalékkal csökkennek, számítások szerint ez évenként és fejenként 4000 eurót jelent, ennyivel enyhülnek a vállalkozások terhei. A kormány úgy véli, hogy 160 ezer munkahely is létesülhet a következő két évre szóló összegből. De ha a vállalatok gyorsabban felhasználják a pénzt, szó lehet a keret emeléséről. Az osztrák gazdasági kamara és az üzleti élet vezetői örülnek a foglalkoztatási ösztönzésnek, az elemzők túl derűlátónak minősítik a munkahelyek számának növekedésére vonatkozó prognózist, a NEOS nevű liberális parlamenti párt vezetője szerint pedig az egész gazdaságban felére kellene csökkenteni a bérköltségeket.

Azon munkavállalók után jár a költségcsökkentés, akik „igazoltan” munkanélküliek, munkahelyet váltanak, akik osztrák középiskolát vagy egyetemet végeztek, valamint akiknek zsebében van a vörös-fehér-vörös munkavállalói kártya. A munkanélküliséget az Ausztriában egységesen szervezett munkaügyi hivatalok igazolják. A kormány szerint a munkanélkülieken belül aránytalanul nagy hányadot (30 százalékot) foglalnak el a Kelet-Európából származó uniós munkavállalók, azaz az ösztönzés nem csupán osztrák állampolgárokra vonatkozik. Ezzel az érvvel akarja Bécs kivédeni az egyre gyakrabban felhangzó vádat, hogy az emberek szabad áramlására vonatkozó jogszabályt sérti a rendelkezés. A foglalkoztatási kártya az osztrák gazdaság számára különösen fontos külföldieknek jár. Nehezebben indokolják, hogy az elvégzett ausztriai iskolák miért feltételei a támogatásnak. Az előírások része, hogy az „ösztönzött” munkavállalónak legalább 6 hónapot kell eltölteni az új munkahelyen.

Az osztrák döntés kizárólag azokra a külföldiekre vonatkozik, akik már bent vannak Ausztriában. Az újonnan jövők is kereshetnek maguknak állást, de elhelyezkedésüket a hátrányos megkülönböztetés mindenképpen megnehezíti. Alois Stöger miniszter nem titkolja, hogy a kormány a bér- és szociális dömping ellen is harcolni kíván. Ez utóbbit szolgálja a kormány családügyi és külügyminiszterének közös kezdeményezése az Ausztriában élő kelet-európaiak családi pótlékának a csökkentésére, ha a munkavállalók gyermekei nem Ausztriában élnek. A 19 év alatti magyar gyerekek az eddigi fejenként 150 euró helyett – a vásárlóerő alapján kiszámítva – havi 82 eurót kapnának, a szlovákok 95 eurót, a lengyelek 78-at, a románok 74-et, a szlovének pedig 114 eurót. A gazdag országok esetében a gyerekpótlék értelemszerűen nő, egy dán kiskorú után majd 195 eurót fizetnek.

A pótlékcsökkentés az Ausztriában dolgozó magyar szülők otthon hagyott gyermekeit sújtja, az országnak eddig folyósított tétel 65 millióról 35 millióra esne vissza. Sophie Karmasin családügyi miniszter arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a magyar munkavállaló az intézkedésre úgy reagál, hogy a gyermekét áttelepíti Ausztriába, némi álságossággal azt válaszolta, hogy szívesen fogadnak minden kiskorút az országban. Rögvest hozzátette, hogy a pótlékcsökkentés egy egygyermekes magyar családot 50 euróval rövidít meg, a kiköltözés költségei viszont ennek a tételnek a többszörösére rúgnának.

A néppárti kezdeményezést, amelyet mérsékelt lelkesedéssel fogadtak a szociáldemokraták, márciusban vesézik majd ki a szakértők, ha elfogadják, akkor a törvényjavaslat még a nyár előtt a parlament elé kerül.

Orbán Viktor a készülő korlátozásokra, főleg a gyerektámogatási összeg csökkentésére, éles kritikával reagált szokásos pénteki rádiónyilatkozatában, az Unió egyenlő elbánási elvére hivatkozva. Jelezte, Magyarország az osztrák tőke honi korlátozásával válaszolhat az osztrák lépésre. Ezt a kérdést a DerStandard című napilap is feltette az osztrák szociális és munkaügyi miniszternek. Alois Stöger elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben Ausztria nettó befizetője az EU-nak, addig a magyarok 9 százalékra csökkentették a társasági adót. „Tétlenül kell ezt néznünk?” – így a miniszter.

Családi pótlék utalás >>> időpontok, dátumok itt

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


error: Content is protected !!