Túlóra törvény 2019: Elfogadta a parlament a rabszolgatörvényt az új túlóra törvényt!

Túlóra törvény 2019: Elfogadta a parlament a rabszolgatörvényt az új túlóra törvényt!

December 12-én a rendszerváltás utáni parlamentarizmus talán legnagyobb botránya közepette az Országgyűlés megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását, így 2019-től életbe lép az ellenzői által rabszolgatörvénynek nevezett változtatás. A javaslatot

  • 130 igen
  • 52 nem
  • és 1 tartózkodás

mellett fogadták el, miközben az ellenzéki képviselők folyamatosan próbálták akadályozni a szavazást, Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője pedig a Fidesz-frakció vezetőit kérdezte fel élő a Facebook-közvetítésben, az adást a csúcson több mint 18 ezren követték – írja a Hírközpont.

A zárószavazás előtt az ellenzék elkezdte énekelni a Himnuszt. A fideszesek velük énekelték, majd megszavazták a törvényt. 

Az ellenzék álláspontja szerint a szavazás törvénysértő volt, mert a házszabály szerint az ülést levezető elnöknek, Latorcai Jánosnak (plusz két jegyzőnek) a pulpituson kell tartózkodnia, ám senki nem tudott feljutni oda, mert a lépcsőt az ellenzékiek lezárták. Emellett azt is kifogásolták, hogy a név szerinti szavazásokon sok fideszes a képviselői kártyája használata nélkül adta le a szavazatát.

Az indítvány eredetileg a jelenlegi 250 óráról (illetve a kollektív szerződéssel lehetséges 300 óráról) egységesen 400 órára növelte volna az egy évben elrendelhető túlórák számát. Ezt később úgy módosították, hogy marad a 250 óra az általános szabály, ez kollektív szerződéssel 300 órára növelhető, de

a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján 400 óra is lehet, függetlenül a kollektív szerződéstől.

A heti maximum 48 óra munka mint szabály megmarad, a változtatás az éves keretet érinti. A módosító másik erős tiltakozást kiváltó pontja a munkaidőkeret meghosszabbítása 1 évről 3 évre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltatónak törvény adta lehetősége lesz rá, hogy csak 3 év elteltével számoljon el a dolgozó felé a plusz munkáért járó fizetséggel.

Kósa Lajos, a javaslat egyik beterjesztője szerint mindez azért nem problémás, mert jelenleg a munkavállalók jó alkupozícióban vannak, mint mondta, maga a javaslat is nekik kedvezhet a bértárgyalásokon. A keret 3 évre hosszabbításáról azt nyilatkozta, az új szabály nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá, „mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja”. A napokban Orbán Viktor is megnyilvánult a módosítással kapcsolatban, szerinte a törvény a munkások érdekét szolgálja, és ő „figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben”.

A Policy Agenda felmérése szerint a Munka Törvénykönyvének módosítását a dolgozók 83 százaléka nem támogatja

Azok hoznak ilyen törvényt, akik életükben nem dolgoztak

Tízezresre duzzadt a túlóratörvény-ellenes tüntetés, ami a Jászai Mari térről a Kossuth térre érve már inkább egy össznépi kormányellenes demonstrációnak nézett ki.

Kapcsolódó

Fideszesek: Sokan örülnek, hogy többet túlórázhatnak

A több túlóra arra is jó, hogy itthon tartsa a magas bérre vágyó magyart, ezért ez egy népszerű intézkedés. Aki mást mond, az hazudik vagy Soros.

(a szakszervezetek nagyszabású tüntetést is tartottak a hétvégén miatta), ellenben az már kiderült, hogy a Magyarországon jelen levő német cégek örülnek a változásnak. Ettől függetlenül a Fidesz képviselői azt nyilatkozták az Indexnek a minap, hogy a magyar munkavállalókat képviselik ebben az ügyben is.

A szavazásnapi országgyűlési botrány nem volt előzmény nélküli. A törvény késő estére napirendre tűzött, múlt heti parlamenti vitájában az ellenzéki képviselők hevesen nyilvánultak meg, mire Lezsák Sándor üléslevezetőként elhallgattatta őket a mikrofonjaik kikapcsolásával.

One comment

  1. Egyesült királyság: heti 48 óra, ha maga a munkavállaló kéri.
    Spanyolország: évi 80 óránál nem lehet több.
    Németország: Heti 48 óta amit csak akkor lehet heti 60 órára növelni, ha az elmúlt hat naptári hónapban tehát 24 hétben a napi átlagmunka kevesebb volt napi 8 óránál.
    Olaszország: évi max 250 óra.
    Franciaország: éves szinten nem lápheti túl a 220 órát.
    És sehol nincs szó arról, hogy 3 évig ráér ezt kifizetni. Melyik adótörvény rendelkezik arról, hogy a munkabért 3 év múlva fizessék ki, és hogyan is adózik?!
    Szóval a Magyarok Rabszolgák lettek a törvényhozók által!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!