Site icon 24 óra! – Friss hírek

Családi pótlék utalás – Megvan, hogy mikor jön 2024-ben a családi pótlék!

Családi pótlék utalás – Megvan, hogy mikor jön 2024-ben a családi pótlék!

Családi pótlék utalás – Megvan, hogy mikor jön 2024-ben a családi pótlék! – Közzétette a Magyar Államkincstár a családtámogatási és fogyatékossági ellátások 2024. évben esedékes banki jóváírásának időpontjait. Ezek alapján tudni lehet, mikor érkezik a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a fogyatékossági támogatás, valamint a vakok személyi járadéka.

Közzétette a Magyar Államkincstár a családtámogatási és fogyatékossági ellátások 2024. évben esedékes banki jóváírásának időpontjait. Ezek alapján tudni lehet, mikor érkezik a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a fogyatékossági támogatás, valamint a vakok személyi járadéka. A kincstár figyelmeztet: postai kifizetés esetén az ügyfelek várhatóan a jelzett időpontokat követő 2-4 munkanap múlva kapják meg az ellátást.



Az államkincstár tájékoztatása szerint a banki jóváírás várható időpontjai:

Családi pótlékra szinte mindenki jogosult, aki gyermeket nevel: nem szükséges semmiféle előzetes feltételnek megfelelni azonkívül, hogy a saját háztartásában neveljen gyermeket. A kisgyermekek nevelési támogatása pedig azokra vonatkozik, akik bölcsődébe járnak vagy óvodások. Az iskoláztatási támogatás a tanköteles korba tartozó, azaz általános és középiskolás korú gyerekek után jár.



Eszerint

A családi pótlék nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból tevődik össze.

A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező – a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Nevelési ellátásra jogosult:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,(a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a gyám,
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.



Nevelési ellátásra jogosult még:

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.



Iskoláztatási támogatási támogatásra jogosultak:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,(a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a gyám
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §. (1) bekezdés),
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintette
  • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.




Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  • aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  • aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
  • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították. Kapcsolódó friss hírek
Exit mobile version