Nők 40+ nyugdíj program 2018 >>> eltörölnék a népszerű kedvezményes nyugdíjprogramot!
„Megfelelő irányba halad a magyar gazdaságpolitika az OECD szerint” címmel tette közzé közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely úgy értelmezi a nemzetközi szervezet értékelését, hogy a sok dicséret mellé a kritikák csak azért férhettek be, mert a dokumentum még nem tudta figyelembe venni az összes kormányzati intézkedést.
Ehhez képest az OECD „Going for Growth” jelentését olvasva inkább azt láthatjuk, hogy bizony a szervezet nagyon sok helyen lát olyan akadályokat, amelyek a növekedés útjában állnak. Csökkenteni kellene a bürokráciát és az adminisztratív terheket, javítani szükséges a szabályozási hatékonyságon, le kellene építeni a versenyt korlátozó szabályozásokat. Nincs oda az OECD a kormány által nagyon szeretett duális képzésért, és a nők korai nyugdíjazási lehetőségéért (Nők40) sem.
Az üzleti környezet adminisztratív akadályainak csökkentése
A bonyolult és gyakran változó szabályozás rombolja a versenyszektor beruházási hajlandóságát és versenyképességét. Bár az elmúlt években történt előrelépés, de a szabályozói politika átláthatóságát és stabilitását tovább kell növelni, és további erőfeszítéseket kell tenni a bürokrácia leépítésére. A verseny miatti aggodalomra utal, hogy az OECD szeretné, ha a Versenyhivatal rendszeresen véleményt formálna a készülő jogszabályokról, és felállítanánk egy korrupcióellenes hivatalt is.
Az idősebbek munkaerőpiacon maradásának ösztönzése
Hiába emelkedik 2022-ig 65 évre a nyugdíjkorhatár, az idősebbek munkapiaci aktivitása jelenleg is alacsony. A nyugdíjkorhatárt a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan emelni kellene, a Nők40 programot pedig meg kellene szüntetni. A munkaképesség fenntartása érdekében támogatni kellene az élethosszig való tanulást.
Az oktatás hatékonyságának növelése
Az OECD utal a gyenge PISA-teszteredményekre és a felsőfokú oktatásban végzettek alacsony arányára, valamint a szakiskolai képzés hiányosságaira, melyek az oktatásban egyenlőtlenségeket okoznak, valamint a termelékenység alacsony növekedését. Az ajánlások között szerepel az alapkészségek jobb oktatása, és a tanoncképzés (duális képzés) újragondolása. Utóbbi kapcsán az OECD-nek érezhetően az nem tetszik, hogy az alapkészségek elsajátítását segítő oktatás visszaszorult a szakmai gyakorlat rovására.
A verseny erősítése a szolgáltató szektorban
A kiskereskedelemben, a hálózatos iparágaknál az elégtelen verseny visszaveti az új termékek és technológiák bevezetését, ami miatt nincs termelékenységnövekedés. Az egyes szektorokban a kivételekre alapozó szabályozásokat el kell törölni, minél szélesebb, a versenyre alapozott korszerű keretrendszert kellene kialakítani. Az OECD javasolja a piaci koncentrációt okozó vállalategyesülések szigorúbb elbírálását, a kiskereskedelmi piacra lépés korlátainak csökkentését és egyértelművé tételét (például plázastop módosítása).
Az adóék (munkajövedelmet terhelő elvonások) csökkentése
Különösen az alacsony jövedelműek körében nagyon magas az adóék nemzetközi összevetésben, ami csökkenti a munkára ösztönzést és a munkaerő iránti keresletet is. Az adóéket az alacsony jövedelműek esetében a szociális hozzájárulás célzott csökkentésével és az adójóváírás bevezetésével (de facto a lineáris szja megszüntetésével) javasolja csökkenteni az OECD. Az NGM ennek kapcsán arra hivatkozik, hogy a kormány az ajánlásnál sokkal célzottabban, a Munkahelyvédelmi Akció bevezetésével már megvalósította az alacsony jövedelműek adóék-csökkentését. 
Mely – az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető – időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek?
Jogosultsági időként nem vehető figyelembe
- a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
- az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
- a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
- az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.
Vélemény, hozzászólás?