Adóbevallás 2022
Mire érdemes figyelni az idei adóbevallás során:
Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról – az eljárási illeték kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tesz adóbevallást.
Határidők :
Május 20.
Május 20. azonban más szempontból is fontos határidő. Eddig a napig lehet nyilatkozni az 1+1% felajánlásáról, akár február 25-ig, akár május 20-ig kell beadni az adóbevallást. Van kivétel, a fentebb említett eset: ha valaki másra bízza az adóbevallása elkészítését, és hibát talál benne, június 20-ig kell adóznia.
Február 25.
Minden évben február 25-e az első adóbevallási nap. Egyéni vállalkozók és áfás értékesítést végző magánszemélyek figyeljenek nagyon a tél végén, mert nekik február 25-ig kell beadniuk az adóbevallásukat. Az 1+1%-ról intézkedhetnek már ekkor is, de nyitva áll a lehetőség, hogy május 20-ig tanakodjanak: kinek is adják az adót.
Február 25. a KATA-s adózók számára is határnap. Nekik csupán öt-tíz percig tart elkészíteni az adóbevallást, ezért még akkor is kényelmesen ráérnek kitölteni, ha az utolsó nap este 11-kor jut eszükbe, hogy lejár a határidő. Az egyéni vállalkozók sorsa ennél jóval sanyarúbb: nem véletlen, hogy sokan még egyszerű egyéni vállalkozóként is könyvelő segítségét kérik az adóbevalláshoz.
Az adóbevallás talán legegyszerűbb része az 1+1%. A rendelkező nyilatkozaton csupán ki kell tölteni a személyes adatokat, majd a támogatni kívánt civil szervezet és/vagy egyház adatait. Elektronikus formában semmi másra nincs szükség, papíron kitöltve viszont borítékba kell tenni, leragasztani és aláírni a ragasztáson átmenően. Ez a biztosan NAV-álló megoldás.
Március 20.
Nagyjából egy hónappal több idejük van azoknak a magánszemélyeknek, akik a munkaadójukkal töltették ki az adóbevallásukat. A munkáltatónak ehhez igazolásokra van szüksége, ezek leadási határideje március 20. Ha március 20. szabadnap, akkor a legközelebbi munkanapra esik a határidő – érdemes figyelni a naptárt, és nem pánikolni, ha valakinek március 20., szombat este jut eszébe, hogy nem adta le a papírokat. Nyugalom: március 22., hétfőig még van idő!
Annyit jegyezzünk meg gyorsan, hogy csak az kérheti a munkaadói adómegállapítást, aki kizárólag ettől az egyetlen munkáltatótól kapott fizetést az adóévben. Hogy miféle igazolásokra van szükség mégis? Felsorolunk néhány egyéb bevételt, amely mellett kérhető a munkaadói adómegállapítás, de igazolás kell róla: táppénz, munkanélküli segély, álláskeresési járadék, katonai szolgálat után járó illeték. Emellett be kell nyújtani az adókedvezményről szóló igazolást és szintén bekavar a képbe a nyugdíjbiztosítás is. A kizáró elemekre nem térünk ki, a munkaadó remélhetőleg tudja, hogy mely esetekben nem töltheti ki az adóbevallást az alkalmazottja helyett, így ebből nem lesz probléma.
Április 30.
Ez valójában nem adózási határnap, mégis fontos dátum: a NAV eddig küldi ki azoknak az adóbevallásukat, akik egyszerűsített adóbevallást kértek. Ez magyarul azt jelenti, hogy a NAV-ra bízták az adóbevallásuk elkészítését. A NAV április 30-ig küldi el ellenőrzésre az általuk készített adóbevallást. Ha nem értünk egyet az adóbevallásban foglaltakkal, kérhetjük a felülvizsgálatát.
Ugyanez igaz a munkáltatói adómegállapításra is. A munkáltató a neki beadott dokumentumok alapján megállapítja az adóalapot, és ezt május 2-ig közli a munkavállalóval. Ha valami hiba van a kréta körül, lehet kérni az adóbevallás javítását.
Ha hibát találtunk a bevallásban és javítani szeretnénk, azt május 20-ig tehetjük meg.
Június 20.
Az utolsó utáni határidő. Ha az adózó javítani szeretné a NAV vagy a munkáltató által elkészített adóbevallást, május 20-ig teheti meg. Mivel május 20 az adóbevallás és -befizetés határideje, ezért a javítást kérő adózók kapnak még egy hónapot, hogy befizessék az adójukat (ha ez szükséges), vagy esetleg visszaigényeljenek belőle.
Az elmúlt évek során az adóbevallással kapcsolatos tájékoztatás széleskörűbbé vált, a kapcsolódó folyamatok egyszerűsödtek, azonban a bevalláskészítés során érdemes a bevallási tervezettel, az igénybevehető adókedvezményekkel vagy épp a nem munkaviszonyból származó jövedelmek adózásával kapcsolatban tájékozódniuk az adófizetőknek.
A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint állapítja meg adóját és nyújtja be adóbevallását a Navhoz, vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója állapítja meg. Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek jövedelmi viszonyaikról, az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott – adóbevallásnak minősülő – nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a magánszemélyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.
Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha:
- a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámolókészítési kötelezettséget ír elő,
- az adózó a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,
- az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg,
- az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják.
A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról, a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, meghatározott esetekben, pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget, kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani. Azokról az adókról, amelyeknél az adó-megállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget, kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.
A felszámolási eljárás, végelszámolás alatt álló adózók adóbevallásukat a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint teljesítik.
A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés, szerelés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez a nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Az adóévben átalakuló adózó – ideértve az átalakulással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg bevallást tesz.
