Felmondási idő 2019 – felmondás feltételei! Hogyan mondhatunk fel egy munkaszerződést?

Felmondási idő 2019 – felmondás feltételei! Hogyan mondhatunk fel egy munkaszerződést?

MÁS ÉRVÉNYES FELMONDÁSKOR ÉS ELBOCSÁJTÁSKOR!

Felmondási idő számítása érhetően és tömören! Más szabályok érvényesek, akkor ha a munkáltató mond fel és mások ha a munkavállaló mond fel! 2019-eS FELMONDÁSI SZABÁLYOK ÉRTHETŐEN >>>

Az alap felmondási idő, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak, 30 nap, ami idővel meghosszabbodik, viszont annak felére fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót. Ha a felek állapodnak meg, akkor sem lehet több a felmondási idő, mint hat havi.

A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a felmondási időre vonatkozó szabályozást is érintették. A jogszabályok áttekintése, valamint azok alapos megismerése előnyére válhat, legyen akár munkaadói, akár munkavállalói szerepben. Ha ugyanis nem szabályosan mond fel, illetve adja be felmondását, akkor a jogait ismerő másik fél bizony akár munkaügyi bíróság elé is viheti a helyzetet. A korábbiakhoz képest megváltozott néhány elnevezés. A rendes felmondás helyett ma már csak a felmondás kifejezést használjuk, míg a rendkívüli felmondás helyett már azonnali hatályú felmondást ismer a törvény. Ami viszont maradt, az a felmondási idő számítása. Amennyiben sikerül elhelyezkednie, vagy éppen akkor talál egy, a jelenleginél nagyobb anyagi és személyi megbecsülést biztosító munkahelyet, mindenképpen érdemes tájékozódnia a felmondási idővel kapcsolatos aktualitásokról. Egyelőre úgy néz ki, hogy komolyabb változások nem várhatóak idén sem, de jó, ha tisztában vagyunk vele, mikor mi jár nekünk, ha elveszítjük a munkahelyünket.

Ha úgy hozza az élet, hogy a munkaadó felmond, rendkívül fontos, hogy odafigyeljen mindenre, nehogy az Önt megillető jogosultságokat ne kapja meg akár a felmondási időt, akár a végkielégítést (ha megvan a megfelelő letöltött munkaév és jár) illetően. Persze nyilvánvaló, hogy ebben a lesokkoló helyzeben nem biztos, hogy a törvényi előírásokon jár az esze, sokkal inkább érdekli a jövőbeli megélhetés, valamint az álláskereséssel járó problémák, mégis fontos, hogy higgadtan gondolja át, milyen előnyökre tehetne szert még ebben az elsőre talán kilátástalannak tűnő helyzetben is.

Érdemes már a munkaszerződés aláírásakor odafigyelni a felmondással kapcsolatos előírásokra, hogy tisztában legyen azzal, milyen járandóságokra számíthat, illetve milyen kötelezettségek terhelik a cég felé, ha a helyzet úgy alakul. Akárcsak a munka elkezdésekor, így annak befejezése, felmondás során is fontos, hogy minden írásban történjen. A felmondást mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezheti, munkáltatói oldalról azonban kiemelt jelentőséggel bír, hogy indoklásként milyen okok kerülnek megnevezésre. Ha ugyanis ezekbe jogosan bele lehet kötni, akkor a vége munkaügyi per is lehet.

Mint néhány más esetben, a felmondási időre vonatkozó szabályokkal is igyekszik a jogalkotó a munkavállaló érdekében fellépni. A felmondási idő kezdete az a nap, amikor közli a munkaadóval az ez iránti igényét. E szabálytól eltérni kizárólag úgy lehet, ha az a munkavállaló egyetértésével történik, illetve annak javára, vagyis közös megegyzéssel.

Ha másik, jövedelmezőbb munkahelyet talált a munkavállaló, vagy a munkaadó döntött úgy, hogy megválik tőle, akkor is le kell tölteni a felmondási időt, amely alapesetben 30 nap. Ez viszont attól függően változhat, hogy mennyi ideje van a munkavállaló alkalmazásban. A felmondási idő ennek megfelelően a következőképpen alakul:

Három évnél régebbi munkaviszony esetében plusz 3 nap, (vagyis összesen 33 nap)
Öt év után plusz 15 nap, (vagyis összesen 45 nap)
Nyolc év után plusz 20 nap, (vagyis összesen 50 nap)
Tíz év után plusz 25 nap, (vagyis összesen 55 nap)
Tizenöt év után plusz 30 nap, (vagyis összesen 60 nap)
Tizennyolc év után plusz 40 nap, (vagyis összesen 70 nap)
Húsz év után plusz 60 nap az alapnak számító harmincon felül, (vagyis összesen 90 nap)

A munkáltató felmondása esetén azonban köteles a munkavállalót – legalább a fent meghatározott tartamú felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni.

Minderre azonban igaz, hogy kizárólag a munkaadó részéről történő felmondás esetében érvényes, védve ezzel a munkavállaló érdekeit. Ha ez utóbbi mond fel, akkor marad a harminc napos alap felmondási idő. Tehát a munkavállaló 30 után “szabadul” a munkáltatójától.

Amennyiben határozott időre történt a munkaszerződés megkötése, akkor a felmondási idő nem lépheti túl azt a napot, mely utolsó munkanapként került megnevezésre a kezdetekkor. Szintén a munkavállaló érdekeit szolgálja az szabály, mely szerint a felmondási időre fel kell menteni a munkavégzés alól.

Hiába azonban a részletesen kidolgozott jogi háttér, ha munkavállalóként nem ismerjük saját jogainkat, és akár féllábbal kint a cégtől is elvárja a főnök, hogy betanítsuk a helyünkre érkezőt, vagy esetleg ugyanúgy végezzük munkánkat, mikor pedig fontosabb lenne a jövőre koncentrálva saját boldogulásunkat és leendő munkavállalásunk körülményeit egyengetni. A felmondással kapcsolatos tudnivalók hozzásegíthetik ahhoz a sokszor valóban kiszolgáltatott helyzetben levő munkavállalókat, hogy jogaikat érvényesíteni tudják, és még a kritikus helyzetből is kihozzák a számukra legjobbat – akár a végkielégítés kapcsán

Leave a comment

Your email address will not be published.


*