Nők 40 + program 2020

Nők 40 + program 2020

Mi indokolhatja az azonnali igénybevételt, amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei:

– a személyes helyzet (nincs munka vagy nem megfelelő a munkahely, a munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, törékeny az egészségi állapot, a munka helyett inkább az unokáival, a gyermekeivel vagy magával foglalkozna inkább az érintett hölgy, és így tovább), de

– ugyanígy indok lehet, ha jó a munkahely, és az érintett hölgy a nyugdíj azonnali igénylése mellett tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei,

– a feltételek szigorításától való félelem (jelenleg legalább 40 évi jogosító idő szükséges az igényléshez, de a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden nő elmehetne a korhatára betöltése előtt nyugdíjba – idén 64 év, jövőre és 2021-ben 64 és fél év, 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár, így gyakorlatilag még az egyetemet végzett összes hölgy is beférne a korhatár előtti igénylés lehetőségébe, ha maradna a 40 év – vagyis jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a 40 év, hanem 41, vagy 42 vagy akár 43 év is lehet a jövőben a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges követelmény),

– a közszférában közszolgálati jellegű (közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői, stb.) jogviszonyban történő munkavégzés (ilyen esetben a munkáltatót csak akkor kötelezi a törvény a munkáltatói felmentésre, ha az érintett hölgy legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján teljesíti a 40 éves jogosítóidő-feltételt).

 

Mi indokolhatja a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztását:

– ha jó a munkahely és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintett hölgyet, aki ezzel hosszabb szolgálati időt szerezhet, így a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja,

– ha az érintett hölgy figyeli a szolgálati ideje napokban kifejezett számát, és tudja, hogy ha nő a szolgálati ideje teljes években mért tartama (ehhez a napokban mért szolgálati időt 365-tel kell elosztani és az eredményből az egész számot figyelembe venni) , akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2%-kal nő a nyugdíja összege,

– ha az érintett hölgy tisztában van azzal, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévben elért nemzetgazdasági átlagbér-növekedéshez igazodik, vagyis érdemes kivárni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó.

 

Nézzük a választási lehetőségeket részleteikben.

 

Ha a nők kedvezményes nyugdíjának kettős időfeltétele teljesül – egyrészt a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése, másrészt e 40 éven belül  a legalább 32 év, keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban (azaz munkával) töltött idő után járó szolgálati idő megszerzése -, akkor onnantól kezdve egészen a nyugdíjkorhatára betöltéséig a jogosult hölgy bármikor igényelheti a kedvezményes nyugdíját.

Nem kell a kedvezményes nyugdíjat attól a naptól igényelni, amikor az erre való jogosultság megnyílik.

Az igénylés időzítése tekintetében alapvetően két választási lehetőséget célszerű minden jogosult hölgynek mérlegelnie.

Az egyik az azonnali, a másik a halasztott igénylés.

 

Azonnali nyugdíjigénylés

 

Az első választás, hogy az érintett hölgy azonnal beadja a kedvezményes nyugdíj igénylését, amint teljesíti annak feltételeit.

 

A versenyszférában

 

Ha a jogosult hölgy a versenyszférában dolgozik, akkor ilyen esetben megszakítás nélkül tovább folytathatja a munkáját a fennálló munkaviszonya alapján (a nyugdíj igénylésének már nem feltétele a munkaviszony megszüntetése), a munkáltatónak mindössze az érintett hölgy alkalmazottja aktív biztosítotti státuszának megszűnését kell bejelentenie a NAV részére.

Ezt követően mind a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyre, mind a hölgy munkáltatójára nézve rendkívül előnyös változások lépnek hatályba, ugyanis jelentősen enyhülnek a közteherviselési kötelezettségek.

A nők kedvezményes nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve által szabályozott munkaviszonyban tovább  dolgozó hölgy nettó bére – változatlan bruttó bér esetén – a járulékok összegzett mértékével, 18,5%-kal emelkedik. Ennek oka, hogy ilyen munkavégzés esetén megszűnik a 10% nyugdíjjárulék és a 4% természetbeni egészségbiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettsége is a nyugdíjas számára, emellett természetesen életbe lép a minden öregségi nyugdíjast megillető 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék és az 1,5% munkaerőpiaci járulék alóli mentesség is. A nyugdíj mellett munkaviszonyban tovább dolgozó nyugdíjas hölgy bruttó bérét kizárólag a 15% szja terheli.

A jelentős kedvezmény ára viszont az, hogy a keresete alapján ilyen esetben nem lesz jogosult nyugdíjemelésre (ami az éves kereset 1/2400-ad részével egyező összeg lenne), hiszen a keresetét nem terheli nyugdíjjárulék.

Pótlólagos – és nagyon jelentős – előny viszont, hogy éppen a nyugdíjjárulék alóli mentesség miatt ezt a keresetét nem kell beszámítani az éves összeghatárba (ami a minimálbér 18-szorosával egyező összegű nyugdíjfolyósítási felfüggesztési küszöb), vagyis a kedvezményes nyugdíj mellett annyit kereshet az érintett hölgy, amennyit csak tud, ez semmiképpen nem veszélyezteti a nyugdíja folyósítását.

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyet munkaviszonyban tovább foglalkoztató munkáltató az érintett hölgy bruttó bére után teljes mértékben mentesül a 19,5% szociális hozzájárulási adó, valamint az 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól, vagyis 21%-ot takaríthat meg az ilyen hölgynek fizetett bruttó bér után.

A közszférában

A közszférában – ahol hölgyek százezrei dolgoznak – nincs lehetőség arra, hogy az érintett hölgy a nyugdíja mellett közszolgálati jogviszonyban dolgozhasson tovább, mert ilyen esetben a nyugdíja folyósítását mindaddig fel kell függeszteni, amíg a közalkalmazotti, köztisztviselői vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll. Ráadásul eleve előzetes kormányzati jóváhagyás kell ahhoz, hogy a nyugdíj mellett bárki közszolgálati típusú jogviszonyban dolgozzon tovább.

A közszférában dolgozó hölgyeknek a jogosultsági feltételek teljesítése esetén egyébként feltehetően érdemes haladéktalanul igényelniük a nők kedvezményes nyugdíját, mert ekkor a munkáltatójukat az érintett közszolgálati jellegű jogviszonyt szabályozó törvény kötelezi arra, hogy a kedvezményes nyugdíjat igénylő hölgy közszolgálati típusú jogviszonyát munkáltatói felmentéssel szüntesse meg (amivel egyebek között felmentési időre, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre, jubileumi jutalomra számíthat az érintett hölgy – végkielégítésre viszont sajnos nem).

Természetesen a nyugdíjazásukat követően a versenyszférába átigazoló hölgyek előtt is megnyílnak a nyugdíj melletti munkavégzés fentebb vázolt előnyös lehetőségei.

 

Halasztott nyugdíjigénylés

 

Miután az érintett hölgyet semmi sem kötelezi arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítése esetén haladéktalanul adja be a nyugdíjigényét, dönthet úgy, hogy azt nem adja be a legkorábbi lehetséges időponttal és változatlan feltételekkel dolgozik tovább.

A közszférában sem köteles az érintett hölgy a jogosító idő megszerzésével azonnal igényelni a nyugdíját, de figyelembe kell vennie, hogy a munkáltatóját kizárólag akkor kötelezi a törvény arra, hogy munkáltatói felmentéssel szüntesse meg az ő jogviszonyát, ha a felmentési idő utolsó napján teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei. Ha elhalasztja az igénylését, lehetséges, hogy neki kell majd lemondania a jogviszonyáról, ami sokkal kedvezőtlenebb megszüntetési lehetőség, mint a munkáltatói felmentés.

Ha a hölgy elhalasztja a kedvezményes nyugdíj igénylését, akkor a nyugdíja későbbi igénylése miatt a nyugdíjszámítás során az addig megszerzett hosszabb szolgálati idejétől függő magasabb nyugdíjszorzót alkalmazzák majd, vagyis magasabb lehet a megállapított nyugdíja. (A nyugdíjszorzóval az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó havi átlagkereset összegét kell megszorozni, az eredmény lesz a nyugdíja induló összege.)

Emellett a későbbi nyugdíjigénylés további nagyon jelentős előnye lehet, hogy miután  a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzók a nemzetgazdasági átlagbér jelentős növekedését tükrözve az utóbbi öt évben évről-évre jelentősen nőnek, így a későbbi évben beadott igénylés esetén a nyugdíj összege is jelentősen magasabb lehet. (Például az elmúlt öt évben hasonló életpályák után megállapított nyugdíjak összege között akár 30-40%-os eltérés is lehet csak annak következtében, hogy valaki 2019-ben és nem pl. 2015-ben igényelte a nyugdíját.)

Ezért nagyon megéri figyelni azt, hogy az adott évben nőtt-e az átlagbér Magyaroszágon, s a nyugdíj igénylését – ha lehetséges – mindaddig halasztani, amíg ilyen növekedési évek sorjáznak egymás után. Idén például további 8-10%-kal nőhetnek a bérek, s ez a valorizációs szorzók révén növeli majd azok nyugdíját, akik inkább 2020-ban igénylik a nyugdíjukat 2019 helyett.

A halasztott igénylés ellen szólhat viszont az a kockázat, hogy a kedvezményes nyugdíj feltételeit a következő években nagy valószínűséggel szigorítják majd, hiszen az általános nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre történő emelkedésével  feltehetően nem lesz elegendő a kedvezményes nyugdíjhoz a 40 évi jogosító idő, hanem 42-43 évre emelik majd ezt a küszöbértéket.

E valós kockázat miatt a legtöbb hölgy azonnal igényli a kedvezményes nyugdíját, amint teheti.

Azoknak a hölgyeknek a számára, akik változatlan feltételekkel tovább dolgozhatnak a kedvezményes nyugdíjuk mellett, kifejezetten előnyösnek bizonyulhat ez a verzió, vagyis az azonnali nyugdíjigénylés mellett a további munkavégzés (hangsúlyozottan a versenyszférában, a Munka Törvénykönyve által szabályozott munkaszerződés alapján).

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban érdemes nagyon észnél lenni a nyugdíjigénylés benyújtási időpontjának megválasztásával amiatt is, hogy a nyugdíjszámítás során a szolgálati idő teljes években kifejezett hosszától függő nyugdíjszorzót kell alkalmazni.

Számtalan esetben előfordul, hogy valakinek csak néhány napja, esetleg egy-két hónapja hiányzik ahhoz, hogy a szolgálati idejének egész években mért hossza ugorjon egy évet, s ezzel 2%-kal magasabb nyugdíjra szerezzen jogosultságot. (40 egész évhet 80%, 41 évhez 82%, 42 évhez 84% tartozik, és így tovább.

Ha ezt nem figyeli valaki, akkor kidobhat az ablakon egy csomó pénzt, noha azt játszi könnyedséggel megszerezhetné.

1.) Az ellátás szünetelése az éves keretösszeg elérése miatt

Amennyiben a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas nő az ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem megszerzése után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B § (1) bekezdése szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

Amíg az ellátásban  részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2018-ban 138 000 forint x 18 = 2 484 000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátott az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

A hivatkozott rendelkezés alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele

  • a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti (közszolgálati) jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem,
  • szolgálati járandóság esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatása.

2.) A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó külön szabályok

Jognyilatkozat hiányában történő foglalkoztatás:

Amennyiben a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására jognyilatkozat hiányában kerül sor, az ellátást, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összegét vissza kell fizetni.

Öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követően

A korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérelmezheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Erről bővebben az egyéb ellátásban részesülőknek szóló, öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével kapcsolatos tájékoztatóban olvashat.)

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

2011. évi CLXVII. törvény

 

300 EZER Ft személyi hitel 5 perc alatt bárlistásoknak is, kattintson!
error: Content is protected !!