Orvosi bértábla, béremelés 2019 – Egészségügyi béremelés – új bértábla 2019 Január 1-től
Orvosi kamara szerint további béremelésre volna szükség, írja a Magyar Hírlap.
A Magyar Orvosi Kamara egyetért a Rezidensek és Szakorvosok Szövetségének javaslatával, miszerint 2018 után 2019-ben is szükség volna egy nagyobb béremelésre – jelentette ki a Magyar Hírlap hétfői számában közölt nyilatkozatában a szervezet elnöke. 
Éger István hangsúlyozta: az idei és a 2017-es béremeléssel sem érjük el a visegrádi négyek közül közvetlenül előttünk álló Szlovákia átlagos szakorvosi minimálbérét sem, ami 1900 euró. Ez hozzájárulna az orvosok itthon tartásához, illetve hazacsábításához is – mondta a lapnak az elnök.
500 ezres kezdő fizetést szeretnének a leendő orvosok
A számok azt jelzik, hogy a kórházaknak, rendelőknek továbbra is óriási hiánnyal kell szembenézniük.
A helyzetet fokozza, hogy a kivándorló orvosok helyett alig van utánpótlás, pedig az országban négy egyetem is foglalkozik orvosképzéssel. Az Orvosi Hetilapban megjelent egy kutatás, amely a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi orvosegyetem ötöd- és hatodéves diákjait kérdezte a külföldi munkavállalással kapcsolatos terveikről. A vizsgálatából kiderül, hogy
a hallgatók 57,8 százaléka nem tervez külföldön dolgozni, 38,1 százalék viszont igen.
Az utóbbiak közül a legtöbben nem is tudták megmondani, mennyi időre menne külföldre, 28 százalékuk ellenben konkrét elképzeléssel rendelkezik: középtávra, 2-5 évre terveznek Magyarországon kívül dolgozni.
A külföldi munkavállalást tervezők harmada (33,6 százaléka) az egyetem befejezése után azonnal menne külföldre, 25 százalék a szakvizsga után tervezi ezt. Nem elhanyagolható részük (17,4 százalék) pedig még orvosi tanulmányaik befejezése előtt vállalna munkát külföldön. A hosszú távra (öt évnél tovább) külföldi munkát tervezők aránya 10 százalék, de 7,5 százalék bevallotta, végleg külföldön akar letelepedni.
Nem csak a pénz számít
A kutatásban arra is kíváncsi voltak, hogy milyen tényezők befolyásolják az orvostanhallgatókat abban, hogy hazatérjenek a magyar egészségügybe. A fiatalok fele még nem döntötte el, hogy visszatér-e Magyarországra, 26,8 százalékuk pedig úgy gondolja, pár év tapasztalatszerzés után jönne csak vissza.
A legtöbb ötöd- és hatodéves hallgató azt mondta, hogy az itthoni munkakörülmények miatt szeretne kivándorolni. A fizetés csak ez után jön a rangsorban. A külföldre vágyódás okai:
- itthoni munkakörülmények (89 százalék)
- fizetés (84 százalék)
- életkörülmények (82, 4 százalék)
- a hazai egészségügyi rendszer kilátása (79 százalék)
- szakmai lehetőségek (79,5 százalék).
500 ezres kezdő fizetés
A vizsgálatban azt is feltérképezték a kutatók, hogy milyen tényezők azok, amik segítenék a hazatérést a külföldi munkavállalás után. Vagyis mi lenne az, amiért azt mondanák a kivándorló orvosok, hogy hazajönnek. A válaszok között gyakran szerepelt a család és a hazaszeretet is. Egy egyetemista ezt így foglalta össze:
Alapvetően azért térnék vissza, mert az országot magát nagyon szeretem, az egészségügyi rendszertől függetlenül. Elsődlegesen azért mennék külföldre, mert végzett orvosként sokkal jobban megtérül a befektetett munka anyagilag és életminőség szempontjáról egyaránt.
Másikuk azt írta, kevesebb pénzért is dolgoznának itthon az orvosok:
Úgy gondolom, hogy az orvosok még kevesebb fizetés ellenére is szívesebben dolgoznának itthon, ha nem lenne hihetetlenül nagy a stressz, ha nem kellene rengeteget túlórázni, főként rezidensként, szakorvosi segítség nélkül.
A munkával kapcsolatos tényezők között sokan természetesen a pénzt is felemlegetik. Valaki azt írta: „135 ezer kezdő fizetés helyett 500 ezres kezdő fizetés”. Véleményével nincsen egyedül, több válaszadó is a 400-500 ezres fizetést lőtte be az ideális szintre. Ennyi kellene ahhoz, hogy ennyi tanulással töltött év után saját életet építhessenek – vélik az orvostanhallgatók.
Addig marad Svájc
Nem csak a család, a hazaszeretet és a fizetés az, amiért a végzős orvostanhallgatót Magyarországot választanák. Sokan igényelnék a politikai és gazdasági helyzet változását is:
„A magyar politikai rendszer demokratizálódása, ideológiai, társadalmi feszültségek csökkenése. Józan gondolkodás és kommunikációs kultúra visszatérése a közéletbe.”
Az egész magyar gazdaság felturbózására lenne szükség, mert jelenleg nem jó itthon dolgozni, építkezni, tanulni, családot alapítani, ezek pedig nem fognak hipp-hopp rendbe jönni. Addig marad Svájc.
Hullámok
Az egészségügyi migráció nem most kezdődött. A tanulmány rámutat arra, hogy az első hullám 2004-től indult, az uniós csatlakozással vezették be a hazai diplomák automatikus képesítéselismerését az Európai Unióban.
2010-től újabb kivándorlási hullám kezdődött, ekkor oldották fel ugyanis Németországban és Ausztriában az új uniós tagországokból jövők munkavállalási tilalmát. A két kivándorlási hullámban azonban jellemzően eltérő korú egészségügyi dolgozók hagyták el az országot. Az elsőben még a 30-39 éves orvosok aránya volt a legmagasabb, 2010 után azonban fiatalodott a kivándorlók összetétele: jellemzően a frissen végzettek, a rezidensek és a szakvizsga előtt álló, 25 és 29 év közötti korosztály fordított hátat.
A kivándorlók fiatalosodása az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján fellelhető legfrissebb adatokból is kiolvasható. 2017 első félévében 106 huszonöt és huszonkilenc év közötti orvos ment külföldre, a 30-34 éves korosztályból 62-en. Más a helyzet a szakdolgozóknál. A 327 távozó közül a legtöbb (összesen 69) 40 és 44 év közötti. Igaz a második korcsoport itt is a fiataloké: 68-an a 25-29 éves korosztályból választottak magyar helyett külföldi egészségügyi intézményt.
MTI
