Pedagógus béremelés 2017 – A PDSZ nem elégedett a pedagógusbér-emeléssel

Pedagógus béremelés 2017 – A PDSZ nem elégedett a pedagógusbér-emeléssel >>>

Nem elégedett a pedagógusbér-emeléssel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Mendrey László elnök arra reagált, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt 30 évben soha nem látott mértékű pedagógusbér-emelésről beszélt. pedagogus-beremelesek

Nincs ok elégedettségre a pedagógusok és a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése ügyében – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Csütörtökön ugyanis Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt 30 évben soha nem látott mértékű pedagógusbér-emelésről beszélt a Kormányinfón.

Az érdekképviseleti vezető szerint ez a kijelentés csak a kormány szemüvegén nézve állja meg a helyét, hiszen a mostaninál jelentősebb mértékű béremelés zajlott 2002-ben, ráadásul – tette hozzá – a kormány ugyanazt a hibát követi el, mint a Medgyessy-kormány, azzal, hogy nem biztosítja a béremelés inflációkövető voltát.

Szerinte a kormány az életpályamodell 2013-as bevezetésekor egy „ügyes trükkel” az egyszerre beígért béremelést négyfelé osztotta, ám kiderült, hogy a 10 százalékos béremelések valójában 3,5-5 százalék közötti aktuális nettó bérnövekedést jelentenek csupán. Emellett a béremelkedés jelentős mértékű, 30-40 százalékos munkateher-növekedéssel járt – tette hozzá.

A most tervezett minimálbér-emelésről Mendrey azt mondta, az egyik szeme sír, a másik nevet, hiszen jelentős lesz a növekedés, de a pedagógusok pénztárcájából január 1-jétől havi 25-30 ezer forint fog hiányozni. Megjegyezte még, hogy a nevelést-oktatást segítő kollégáknak 2008 óta nem nőtt a bére, és nekik ugyan 7-10 százalékos emelést ígérnek, de béren kívüli juttatásaikat elveszíthetik.

 

Minimálbér 2017: A kormány elképzelése szerint jövőre 15%-kal nőne a minimálbér, és 25%-kal a garantált bérminimum

Minimálbér 2017: A kormány elképzelése szerint jövőre 15%-kal nőne a minimálbér, és 25%-kal a garantált bérminimum! minimalber-2016-vajon-mi-szakmunkas-minimalber

A kormány 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre, 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő sajtótájékoztatón pénteken.

Hozzátette, a kormány azt is javasolja, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.

A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie – emelte ki a miniszter. Ezért egy olyan javaslatot tettek, amely összeköti a következő évek béremeléseit a hatékonyság és a versenyképesség javításával – tette hozzá.

A kormány abban érdekelt, hogy a javaslat minden partner számára vállalható megoldás kiindulópontját jelentse – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy folytatják az egyeztetéseket a következő napokban. Ennek a végén egy olyan, hat évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni.

Kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter elmondta, több szempont is előkerült a pénteki megbeszélésen a versenyképesség és a hatékonyság javítására, amelyekben szeretnének minél szélesebb körű egyetértést elérni az egyeztetések során.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: kellemes meglepetés volt a szakszervezeteknek, hogy a követeléseiket meghaladó minimálbérre és szakmunkás bérminimumra tett ajánlatot a kormány. Hozzátette, hogy a szakszervezetek elmúlt években megfogalmazott javaslatait siker koronázta. Véleménye szerint a gazdaság fejlődése, a munkaerőhiány, és már a fogyasztás növekedésének a gátjává váló alacsony kereseti szint vezetett ehhez a kormányzati javaslathoz.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a kormány által javasolt béremelési mértékek önmagukban túl nagy terhet rónának elsősorban 2017-ben a munkáltatói szférára, ezért a mértékekről tovább kell tárgyalni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nagyon kedvező költségvetési helyzetben az ajánlott 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésnél nagyobb terhet kellene vállalnia a büdzsének. Hozzátette: pozitívan fogadták a kormány kezdeményezését a több éves megállapodás megkötésére, mivel a kiszámíthatóság nagyon fontos.

Eltérően értékelik a szociális partnerek az ajánlatot

Eltérően értékelik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei a kormány béremelési ajánlatát, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentett be pénteken a VKF Kibővített Testületi Fórumán – a VKF munkáltatói, illetve munkavállalói oldalának egy-egy képviselője formált erről véleményt az MTI megkeresésére.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerint a tárcavezető jelentős mértékű minimálbér, illetve garantált bérminimumra vonatkozó béremelési ajánlatát a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lépésként értékelte.

A szakszervezeti vezető kiemelte: a tárcavezető béremelési ajánlata azt mutatja, hogy a kormány végül meghallgatta a munkavállalói érdekképviseletek közel 2 éves küzdelmét.

A kormány béremelési javaslata révén a munkavállalói oldal részéről látható közelségbe került a bérmegállapodás – közölte a MaSzSz elnöke.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azonban úgy vélte, hogy a Varga Mihály által javasolt bérfelzárkózási program így összességében nem hajtható végre, különösen nem 2017-ben. Mindez ugyanis olyan mértékű béremelést tenne szükségessé a vállalkozói szférában, ami előzetes számításaik szerint meghaladná az 1000 milliárd forintot – tette hozzá.

A VKF munkáltatói oldalának képviselői a kormány ajánlatától eltérően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maximum 20 százalékos béremelést javasolnak – mondta. “Figyelembe véve a nagy vállalkozói terheket, valamint a költségvetés pozitív helyzetét és pozitív egyenlegét, a munkáltatói oldal azt kérte a kormánytól, hogy a 2017-re ajánlott, munkaadókat érintő 4 százalékpontos járulékcsökkentésnél mindenképpen nagyobb szerepet vállaljon a költségvetés és nagyobb munkáltatói járulékcsökkentésre kerüljön sor” – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.

Rolek Ferenc arról is beszámolt, hogy a munkáltatói oldal nem zárkózik el egy több évre szóló bérfelzárkózást segítő megállapodástól, hiszen a kiszámíthatóság fontos a gazdaság szereplőinek. Az elhúzódó béremelési programnál azonban annak ideje alatt egyebek mellett figyelembe kell venni a gazdasági helyzet alakulását és a vállalkozások hatékonyságát is. Korábbi cikkünk >>>

Szja mértéke 2017 >> személyi jövedelemadó 2017-es változásai, mértéke, feltételei!

Szja mértéke 2017 > személyi jövedelemadó 2017-es változásai, mértéke, feltételei!

Új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb – informatikailag megtámogatott – fellépés, google- és facebook-adó, jövedéki adóváltozás, még kedvezőbb kata és kiva – többek között ezeket hozza a 2017-es adócsomag, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. szja-merteke-2014

A képviselők 126 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 59 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelyet a kormányzati ciklus egyik legnagyobb jelentőségű törvényjavaslatának nevezett azok beterjesztésekor Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

Az adócsomag nehezen áttekinthető: „Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” címet viselő dokumentum 204 oldal, a Törvényalkotási bizottság ehhez beterjesztett módosító javaslata pedig 97 oldal, és gyakorlartilag valamennyi, adózással foglalkozó törvényt érintik a változtatások.

Friss meglepetés: átírták a cafeteriát

A béren kívüli juttatások rendszerének átrajzolása az Európai Bíróság ítélete nyomán vált kötelezővé a kormány számára; a kötelezettségnek a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatában tettek eleget.

Új adómentes juttatás lesz 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a híradásokban gyakran elhangzott SZÉP- kártyánál és évi százezer forintnál, hiszen azok után szja-t és ehot is fizetni kell ( az 1,19 századdal felszorzott adóalapra jön rá a 15 százalék szja és 14 százalék eho). Éppen úgy adómentes lesz, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás vagy a sportrendezvényre szóló belépők – ezek adómentessége megmarad. Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár. Nagy jelentőségű módosításról van szó, amely jelentős összegeket áramoltathat a magánegészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg.

Az új szabályozás többszörösen hozná nehéz helyzetbe az egészségpénztárakat, hiszen az egészségpénztári támogatás – a többi önkéntes pénztári támogatással együtt – kikerül a béren kívüli juttatások köréből és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher (ugyanis az 1,19 századdal felszorzott adóalapra a 15 százalék szja mellé 27 százalék eho rakódik a jelenlegi 14 százalékos eho helyett).

Ezen túl – mint arról számos híradás szólt – „az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató (…). A munkáltató a kafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit. A foglalkoztató a jutatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.”

Ahogy arra az indoklás is fölhívja a figyelmet, a munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl .üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-t ől nem minősülnek béren kívüli juttatásnak.

Csökken az áfa, nő a családi kedvezmény

A baromfihús, a friss tej , a tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken az idei 27 százalékról. Az adócsökkentés rendre 19, 4,5, és 10,5 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Az éttermi szolgáltatások áfája (a helyben készített, nem alkoholos italok áfakulcsával együtt) és az internet-előfizetések áfakulcsa jövőre 18 százalékosra csökken; az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 2018-ban tovább, 5 százalékosra mérséklődik. Mindez 19 milliárdos kiesést jelentenek a büdzsének, így az áfacsökkentéssel összesen 55 milliárd forint bevételről mond le a kormány.

A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben.

Adócsalás: kiskapuk zárulnak

2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió Ft. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma.

Az online pénztárgép és az EKÁER után az online számlázás lehet az adóhatóság következő csodafegyvere az áfacsalásokkal szemben. A kormány nem titkolt – sőt a törvénycsomag indokolásában szereplő – célja, hogy a számlázó programokkal kiállított számlák adatait online, valós időben követhesse az adóhatóság, amitől az ellenőrzések célzottságának és hatékonyságának növekedését várja a kabinet. A számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter (Varga Mihály) rendeletben fogja megállapítani – olvasható a törvényben.

Ezen túl az automata berendezéseket bekötik az adóhivatalhoz, és az EKÁER módosításával kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautók.

Drágulhat a tankolás, nőhet az idegenforgalmi adó

2016. szeptember 1-től a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékét a kőolaj világpiaci árához kötik. Ezek szerint amennyiben a kőolaj világpiaci ára 50 dollár alá csökken, a gázolaj adómértéke 120,35 Ft/liter, az ólmozatlan benzin adómértéke 125 Ft/liter, az ólmozott benzin és a petróleum adómértéke 129,2 Ft/liter lesz, vagyis a gázolaj adómértéke 10, a benziné és a petróleumé 5 forinttal nő literenként. A jövedéki adó mértékét ezen túl minden negyedév végén igazítják a Brent olajfajta világpiaci árához. Az így befolyó többletbevételt az alsóbbrendű utak felújítására költenék.

Szintén a Törvényalkotási bizottság által efogadott módosítás szerint az önkormányzatok akár 400 forintos (vagy a szállásdíj 4,6 százalékát jelentő) idegenforgalmi adót is kivethetnek az eddigi 300 helyett; az indokolás szerint így a helyhatóságok kompenzálhatnák a 2017-es költségvetésükben csökkenő támogatásukat.

Ösztönzik a munkaerő mobilitását

A munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedéscsomaggal a vállalkozások és a munkavállalók összességében 9 milliárd forintot nyernek. A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai.

Jön a magyar Google-adó

Nem zsurnalizmus a Google-adó emlegetése – maga az általános indokolás fogalmaz így: „a „magyar google-adó” biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól.” A reklámadókötelezettség teljesítését igyekszik a kormány a javaslattal kikényszeríteni.

Ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie. Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint. Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli). Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett). A javaslat ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban.

Megszűnik a tartós bérlet

A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezi a törvény. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el. A gyakorlati tapasztalatok szerint több esetben a nem magánszemély, járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos úgy „szabadul meg” az adóalanyiságtól és az adófizetéstől, hogy az ügyvezető magánszemély javára tartós bérleti jogviszonyt (üzembentartói jogot) alapít, aki nem számol el a járműhasználattal összefüggésben költséget, miközben a tulajdonos társaság is csak az értékcsökkenési leírást számolja el költségként. A javaslat a visszaélések kizárása érdekében a tartós bérletre vonatkozó sajátos szabályokat hatályon kívül helyezi.

Jön az automatikus pótlékmentes részletfizetés

A törvény kihirdetését követő naptól több mint félmillió magánszemély élhet az ún. automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetőségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az, akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne.

A magánszemélyek és a vállalkozások érdekét szolgálja a végrehajtás elévülési idejének csökkentése, hiszen míg a NAV-nak négy éve van a végrehajtásra, addig a túlfizetést visszaigényelni öt évig lehet.

Kata – ami számlán van, egyszer bevétel lesz

A KATA-nál a be nem folyt bevétel – tekintettel a pénzforgalmi szemléletre – nem is volt bevétel eddig. Jövőre ez is másképp lesz: kiegészül a bevétel megszerzésének időpontjának szabályozása. Eszerint a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a katás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. Az indoklás szerint a Katv. nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao. törvény és az Szja tv. szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése – indokol a tervezet.

Könnyítés viszont, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.

Szintén könnyítés, hogy kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat mentesítenék a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

Lazulnak a kiva feltételei

Enyhülnek a kiva választásának feltételei: a kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Változik az elhatárolt veszteség szabályozása is.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint.

Kattintson további részletekért!

 

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2017-ben: Tb járulék összege 2017!

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2017-ben: Tb járulék összege 2017!

2017. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7110 forint.

Bejelentkezés a járulék fizetése alá ennyi-a-tb-jarulek-2017-tol

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a ‘T1011-es nyomtatványon a változást követő 15 napon belül. Az adatlap feldolgozását követően az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, és a befizetéshez szükséges csekkek postázását is biztosítja.

A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a ‘T1011-es nyomtatványon kívül):

– személyazonosításra alkalmas igazolvány,

– lakcímkártya,

– adóigazolvány,

– TAJ kártya,

– meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.

Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátást igénybe tudja venni, 2016-ban havonta 7050 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volt kötelezett. 2017. január 1-jével a járulék összege havi 7710 forintra emelkedik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 19. § (4) bekezdése szerint.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 2014. január 1-jétől a korábbinál több esetben mentesül az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetése alól. Amennyiben keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, valamint egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, úgy továbbra sincs egészségbiztosítási szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége, továbbá két új kategóriával bővült a mentesülés köre, egyrészt az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység szünetelése alatt, másrészt amennyiben a foglalkoztatás tartama a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Adózás 2017 – itt az új adócsomag, ezek változnak Januártól!

Adózás 2017 – itt az új adócsomag, ezek változnak Januártól!

Bővülnek a megbízható adózói státusz feltételei, újraszabályozzák az adóhatósági kockázatelemzési eljárást, bővül a családi kedvezményre jogosultak köre, tovább ösztönzik az öngondoskodást. Az adózás rendjében tervezett úgynevezett támogató eljárás nemzetközi összehasonlításban is előremutató, és új perspektívát nyithat az adóhatóság és az adózók kapcsolatában – a legújabb adócsomag legfontosabb változásait a Deloitte adószakértői részletezik. adocsomag-varga-mihaly-2017

Az adózás rendjét érintő módosítások

A Törvényjavaslat alapján a megbízható adózói státusz feltételei bővülnek, elvárás lesz az is, hogy az adóalany tárgyévi adóteljesítménye pozitív legyen, mellyel a NAV az alvó gazdasági társaságok kiszűrését szeretné elérni.

Megjelenik a székhelyszolgáltató fogalma, valamint a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése az igénybe vevő kötelezettsége lesz. Emellett a NAV kockázatos adózóvá minősítheti azokat az adózókat, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. Az átmeneti rendelkezések alapján azonban a kockázatos minősítésre akkor kerülhet sor, ha az eljárást 2017. január 1-jét követően akadályozta az adózó.

„A törvényjavaslat újraszabályozza az adóhatósági kockázatelemzési eljárást is. Ennek keretében új elemként jelenik meg a támogató eljárás. A feltárt kockázat megszüntetése érdekében a NAV támogató eljárást indít, vagy az adózót ellenőrzésre kiválasztja. Támogató eljárás keretében a NAV az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményez a hibák, hiányosságok orvoslására. Az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye, azonban az eljárás eredménytelensége esetén a NAV elrendelheti az ellenőrzést” – emelte ki Pankucsi Zoltán, a Deloitte adótanácsadási üzletágának igazgatója az „Adóváltozások a Deloitte adószakértői szemszögéből” című közleményben.

Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezések tekintetében 2017. június 30-tól életbe lép az automata felügyeleti egység (a továbbiakban: AFE) használatára irányuló kötelezettség. Az AFE-t érintő egyes kötelezettségek megszegése akár 10 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is járhat.

Az EKÁER kapcsán fizetendő kockázati biztosíték szabályai szigorodnak. A 2017. február 15-ét követően teljesítendő bejelentések vonatkozásában bevezetésre kerül az új kötelezett fogalma. Ugyancsak az EKÁER-t érintő módosítás, az igazolatlan eredetű áru hatósági felügyelet alá vonhatósága.

Az állami adóhatóság a jövőben – amennyiben a magánszemély munkáltatói adómegállapítást nem vesz igénybe – elkészíti és elérhetővé teszi a személyi jövedelemadó bevallás tervezetét. Ezzel párhuzamosan megszűnik az adónyilatkozat és az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás intézménye.

2017. július 1-jétól a számla tartalmára irányuló elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák számának és az adott adózóra irányadó bírság legmagasabb mértékének szorzata lesz.

Társasági adó

Új adókedvezmény kerülne bevezetésre, amely az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások üzembe helyezése és üzemeltetése esetén lenne alkalmazható. A kedvezmény mértéke a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

„A javaslat a magyar startup cégek fejlődését is segítené a korai fázisú vállalkozásba történő befektetések adóalap-kedvezményének bevezetésével. A kedvezmény a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értéke másfél, illetve két és félszeresének levonását tenné lehetővé a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben. A kedvezmény mértéke évi 20 millió forintban lenne korlátozva” – hangsúlyozta Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

A Javaslat a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltség-növelési követelményeinek könnyítésével támogatná a beruházásokat.

Bővülne a támogatások kapcsán igénybe vehető adóalap kedvezmények köre. A továbbiakban a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerinti Kárenyhítési Alap javára önkéntesen adott támogatás 50 százaléka is adóalap csökkentő tételként lenne figyelembe vehető.

Személyi jövedelemadó

Gépkocsi használat

A saját gépkocsi üzleti célú használatával kapcsolatos módosítási javaslat szerint kiküldetési rendelvény alapján és útnyilvántartás alapján is a jövő évtől 9 Ft/km helyett 15 Ft/km téríthető/számolható el általános személygépkocsi normaköltségként.

Adókedvezmények

Az első házasok kedvezményében változás, hogy a kedvezmény a házasságkötéstől számított 24 hónapon keresztül mindenképpen érvényesíthetővé válik, függetlenül attól, hogy időközben megnyílik-e a házastársak joga családi kedvezmény érvényesítésre is. E rendelkezés a Tervezet szerint minden, 2014. december 31 után megkötött házasságra alkalmazhatóvá válik.

Bővül a családi kedvezményre jogosultak köre a szülő hozzátartozóival, illetve a család felbomlása esetén a szülők közös nyilatkozata is elegendő a családi kedvezmény megosztásához, nem szükséges hozzá jogerős bírósági döntés vagy egyezség.

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások (Cafeteria)

A Tervezet 2017. január 1-től kezdeményezi a juttatások után a kifizetőt terhelő adó alapja korrekciós tételének mérséklését a korábbi 1.19-ről 1.18-ra. Ezáltal összhangba kerül a többi juttatások alapjaként már ebben az évben is alkalmazott szorzóval.

Jövő évtől az olyan juttatásokat, amik 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősültek, egyes meghatározott juttatásként továbbra is lehet biztosítani a munkavállalóknak, a korábbi egyedi értékhatárokra vonatkozó korlátozások nélkül. Azonban a juttatásokkal kapcsolatos egyéb feltételeket a 2016. december 31-én hatályos előírásoknak megfelelően továbbra is teljesíteni kell.

Egyes meghatározott juttatásként fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány is adható.

Lakáscélú munkáltatói támogatás

A Tervezet célja a nyáron hatályba lépett rendelkezések augusztus 1-re visszamenőleges hatályú módosítása és a kapcsolódó jogszabályokkal való összhang megteremtése. Ennek megfelelően pontosításra kerül a lakószoba fogalma és együtt költöző lehet a munkavállaló, vagy házastársának, élettársának testvére is. Továbbá, fiatal házaspárok tervezett gyermekét, gyermekeit is figyelembe lehet venni a méltányolható lakásigény meghatározásakor, összesen maximum 3 gyermekig.

Az öngondoskodás további ösztönzése

A tervezet alapján az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak mellett az úgynevezett „egészség- és önsegélyező pénztárak”-ba befizetett összegek után is lesz lehetőség az adóról való rendelkezésre.

Egészségügyi hozzájárulás

A Tervezet alapján 2017. január 1-től megszűnik a kamatjövedelmet és a TBSZ lekötési hozamát terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettség. Továbbá a tételes átalányadót választó fizető vendéglátó tevékenységét végzők 20 százalékos fizetési kötelezettsége is megszűnik.

Helyi iparűzési adó

2017. január 1-jétől csak akkor kellene a kapcsolt vállalkozásoknak a közvetített szolgáltatások értékének és az eladott áruk beszerzési értékének helyi iparűzési adóalapot csökkentő költségeit és ráfordításait korlátozottan, degresszív módon venni figyelembe, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre.

Illeték törvény

Az ingatlanforgalmazók és a lízingcégek ingatlanszerzése esetén az eddigi kötelezettségvállalások melletti illetékmérték 3 százalékra emelkedne, míg a jövőben a 2 százalékos illetékmérték alkalmazásához nem csak a nem kapcsolt vállalkozásnak történő továbbértékesítésre kellene kötelezettséget vállalni, hanem a vagyonszerzőnek azt is vállalnia kellene, hogy a továbbértékesítési szerződés teljesedésbe is megy. Annak érdekében, hogy a feltételek nemteljesítése esetén a pótilleték minden esetben kiszabható legyen, a javaslat speciális elévülési szabályokat vezetne be az ilyen vagyonszerzésekre.

Általános forgalmi adó

A Javaslat értelmében, az általános forgalmi adóban az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedne.

Reklámadó

A Javaslat egyértelműsítené, hogy interneten közzétett reklám esetén a reklámfelülettel rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül a reklám közzétevőjének (az adó alanyának). Pontosítaná továbbá a reklámközzétevő adóalanyok nyilvántartásából való törlés szabályait. Emellett, eltörölné a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozó kötelezettséget.

Cégautóadó, regisztrációs adó

A cégautóadó tekintetében a Javaslat pontosítaná a mentességi tényállásokat különböző, alapvetően szociális célra használt személygépkocsikra tekintettel.

A környezetkímélő személygépkocsikra mind a gépjárműadó, mind a cégautóadó tekintetében mentesség alkalmazandó, továbbá regisztrációs adót sem kell ilyen gépkocsikra tekintettel fizetni. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat hatályon kívül helyezné, hogy az adott kedvezmények csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülnek.

Energiaadó

A Javaslat a földgázpiac kWh mértékegységre történő átállásához kapcsolódóan kWh alapúra módosítaná a földgázra vonatkozó adómértéket.

Jövedéki adó

A Javaslat több gyakorlati rendelkezést tartalmaz a dohánytermékekre vonatkozó, 2017. január 1-jétől hatályos szabályokkal összefüggésben, illetve pontosít bizonyos definíciókat, különös tekintettel a változó KN kódokra. A további, alapvetően pontosító szabályok mellett, a Javaslat részletes előírásokat tartalmaz az új jövedéki szabályozás 2017. április 1-jei hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges átmeneti rendelkezésekre vonatkozóan.

Vám

A vámtörvény esetében a hivatali eljáráshoz kapcsolódó határidő-számítás tekintetében az uniós szabályok nem tartalmaznak részletes rendelkezéseket, ezért a Javaslat azok megállapítására speciális előírásokat határozna meg.

Hasonlóan, a korábbi vámjogi szabályozáson alapuló engedélyek új jogszabály szerinti felülvizsgálatánál, újraértékelésnél a vámjogi szabályozás nem tartalmaz teljes körű rendelkezéseket azok végrehajtására, ezért e tagállami szintű feladat vonatkozásában is részletszabályokat határozna meg a Javaslat.

Fontos módosítás, hogy a Javaslat értelmében az áfa biztosíték nyújtása alóli mentesség esetében a kérelmeket már nem csak március 31-ig, hanem időkorlát nélkül lehetne benyújtani, amely bármikor elérhetővé teszi a mentességet azok számára, akik teljesítik az előírt feltételeket.

Ezek lesznek a slágerajándékok most karácsonykor – ezek lesznek akciós áron – nézd meg!

Ezek lesznek a slágerajándékok most karácsonykor – ezek lesznek akciós áron – nézd meg!

Már most keresik a drága telefonokat és tévéket >>> karacsonyi-muszaki-cikkek

Idén karácsonyra a korábbinál nagyobb méretű tévéket és okostelefonokat, valamint egyre nagyobb tudású drónokat vásárolnak majd sokan itthon – jósolja az egyik legnagyobb magyar elektronikai áruházlánc. A statisztikákból az is látszik, hogy az okos készülékek térhódítása minden fronton töretlen: jól fogynak az okos órák, fitneszpántok és wifis kamerák kedvező árú modellei is.

Bár drónokat már több éve lehet vásárolni, az idei évben jelentősen megnőtt a kereslet a nagyobb tudású, így drágább modellek iránt – derült ki az Extreme Digital értékesítési statisztikáiból. A legnépszerűbb termékeknek számító Parrot cég drónjai 100 ezer forint, a DJI drónjai pedig 270 ezer forint körüli átlagáron találtak gazdára az idén.

De kimondottan jól fogynak a felszereltségtől függően 300-400 ezer forintba kerülő DJI Phantom 3 drónok is, amelyek akár 1 kilométeres hatótávval, 20-25 perces repülési idővel bír, képes videót felvenni ultra-HD minőségben, illetve automatikusan tud tárgyakat vagy személyeket követni, vagy előre beprogramozott útvonalon haladni.

A nagyképernyős tévé idén is sláger

2016-ban az áruházlánc vásárlóinak több mint fele (53%) már 40-50 colos képátlójú tévét választ, az ennél kisebb képátlójú modellek folyamatosan visszaszorulnak. Az utóbbi években folyamatosan nőtt az okostelevíziók népszerűsége is, ezek mostanra már az eladások 40 százalékát teszik ki.

A legtöbb vevő egyelőre full-HD felbontású készülékre teszi le a voksát, a négyszer nagyobb képpontot kínáló ultra-HD-s tévék csupán az eladások 15%-át teszik ki annak ellenére, hogy idén már nem csak csúcsmodellek érhetők el ilyen paraméterekkel. Az áruházláncnál a legtöbben Samsung (40%), LG (30%) vagy Sony (10%) gyártmányú készüléket választanak, a fennmaradó eladásokon a Philips, a Panasonic és a kevésbé ismert márkák termékei osztoznak.

Hódít az Android, eltűnőben a windowsos mobilok

Az idei eladási statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy itthon az androidos okostelefonok a leginkább kelendők, a vásárlók közel 85 százaléka választ ilyen készüléket. A népszerűségi lista második helyén már az iPhone-ok állnak közel 10 százalékos aránnyal, míg a windowsos készülékek egyre inkább eltűnnek – hiszen a Microsoftnál háttérbe szorult a saját mobilplatform fejlesztése – ezért részesedésük mostanra alig több mint 5 százalék.

A legtöbb vásárló (közel 63%) 5 és 6 col közötti képátlójú telefont választ, míg a 4-5 col közöttiek aránya 36 százalék körüli. A kis képernyős okosmobilokat jellemzően első készülékként választják, amikor egy meglévő ügyfél további készüléket vásárol, jellemzően a korábbinál nagyobb kijelzős modellt preferál.

Az áruházláncnál eladott okostelefonok többsége (több mint 42%) 8 gigabájtos háttértárral van felszerelve, de erős a 16 gigabájtos modellek aránya is (több mint 36%). Ennél nagyobb, 32 gigabájtos típus a vevők 10 százaléka, 64 gigabájtost pedig alig több mint 2 százlék választ. A 128 gigabájtos háttértárral szerelt szupermobilok arány elenyésző, alig fél százalék.

Ezek a legnépszerűbb okoskütyük

Már tavaly is slágertermékének számítottak, de az idén is rendkívül népszerűek maradtak az olyan olcsó fitneszpántok, mint például a Xiaomi MiBand különböző modellei, amelyek lépésszámlálásra, az alvásciklus monitorozására és pulzusmérésre alkalmasak, pedig húszezer forint alatti áron hazavihetők.

Az okosórákat ennél többre is lehet használni: például jelzik az okostelefonon bejövő hívásokat, üzeneteket, illetve a készülék elővétele nélkül lehet irányítani róluk például a zenelejátszást. Az okosórák közül idén az 50 ezer forintnál olcsóbb típusokat vásárolták a legtöbben, ezek közül látványos, kerek kijelzővel szerelt Alcatel Watch a legnépszerűbb, amelynek utódja még karácsony előtt megérkezik.

A karácsonyfa alatt vélhetően sokan találnak Bluetooth-hangszórókat és hangfalakat is – a legtöbb ilyen termék a JBL modelleiből fogy -, az idén azonban már nem csak az olcsó alaptípusok, hanem a prémium modellek is jelentős mennyiségben fogynak az áruházláncnál. Nagyon népszerűek az otthonokba szánt okoseszközök közül a wifis biztonsági kamerák is, amelyek segítségével számítógépről vagy okostelefonról bármikor megnézhetjük, minden rendben van-e otthon. A kamerák háromnegyede a D-Link készülékei közül kerül ki, amelyek közül a második legnépszerűbb modell infravörös éjjellátó funkcióval is rendelkezik.

Állami (költségvetési) támogatások a gyermekek neveléséhez, iskoláztatásához

Pénz támogatások családoknak >>> Állami (költségvetési) támogatások a gyermekek neveléséhez, iskoláztatásához!

Az iskoláztatás, óvodáztatás indokolt és indokolatlan (illegális) költségei mellett szólni kell, azokról az egyszeri vagy rendszeres természetbeni és pénzbeli juttatásokról, amelyekkel az állam járul hozzá a családok nevelési, oktatási költségeihez. penzugyi-tamogatasok-csaladoknak

Az állami támogatásokat közvetlenül a kincstáron keresztül vagy a helyi (települési) önkormányzatok, az intézmény fenntartók és az iskolák, óvodák által kell eljuttatni a szülőkhöz és a gyermekekhez.

A széles körű állami gondoskodás nem csak a rászorulókat segíti, hanem a család jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül (alanyi jogon) is jár az óvodába, iskolába járó gyermekek után.

Felméréseink szerint az állami támogatások egy része nem jut el az érdekelt szülőkhöz és gyermekeikhez, benn marad az állami vagy önkormányzati büdzsében vagy az iskolafenntartó költségvetésében.

Elvárható a törvényhozóktól, ha már megszavazták a központi és helyi támogatásokat, akkor biztosítsák azok eljuttatását a felhasználókhoz. A kiosztással megbízott szervek (helyi önkormányzatok, óvodák, iskolák)  ne spórolják el (ne nyúlják le) a támogatásokat, ne takarékoskodjanak a gyermekeinken.

Ne ítéljék el, ne alázzák meg azokat családokat, akik rászorulnak a támogatásokra, és sorban állnak a különböző támogatásokért.

A szülők se szégyelljék felvenni a támogatásokat.

Minden fillér, ami nem kerül kifizetésre a gyermekek életnívóját csökkenti!

Mért nem jutnak el a tanulói juttatások a jogosultakhoz?

Elsősorban a tájékoztatás hiánya miatt (információ visszatartása), másodsorban a juttatások elérésének szándékos nehezítése miatt.

A támogatások elosztására kötelezettek nem tesznek meg mindent azért, hogy a szülők és a tanulók hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek alapján kérhetik, vagy kezdeményezhetik a részükre biztosított juttatásokat, ezért milliárdos összegek maradnak az államkasszában.

Az önkormányzatok adminisztratív intézkedésekkel és arrogáns, megszégyenítő hivatali magatartással nehezítik meg a támogatásokhoz való hozzáférést, és a jogosultak által fel nem vett összegeket más célra használják fel.

Sok szülő azért nem vesz igénybe az állami támogatásokat, mert szégyelli magát rászorultsága miatt megalázó tortúrákat kell kiállniuk az önkormányzati köztisztviselők – nem éppen ügyfélbarát – magatartása miatt, vagy egyáltalán nem tudja, milyen állami támogatások járnak gyermeke után, és hogyan kell kérelmezni vagy követelni azokat. Vannak olyan magasabb jövedelmű szülők is, akik lemondanak a támogatásokról, amiről nem lehet tudni hova kerül és mire lesz felhasználva.

Az oktatási intézmények részt vesznek a szociális ellátások működtetésében (gyermekétkeztetés, tankönyvellátás stb.). Kifogásolható, hogy az iskola az osztály nyilvánossága előtt állapítja meg a szociális rászorultság mértéket, így minden tanuló megtudja, ha valamelyik társa, pl. halmozottan hátrányos helyzetű, akkor a szüleinek „csak” általános iskolai végzettsége van, alacsonyjövedelműek esetleg munkanélküliek. Az oktatási intézményben kialakult, a támogatásra jogosultakat lekezelő diszkrimináló, vélemények miatt sok szülő inkább nem kéri azokat.  A szociális támogatásokra való jogosultságot „titkosan”, vagy legalábbis diszkrétebben kellene kezelni.

Az oktatási intézmények sem tartják be mindig tájékoztatási kötelezettségüket. Vajon tudnak erről a jogszabályról a szülők:

„A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztásáravagy a részletekben való fizetésre.”[2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 46. § (4) bekezdés]

gyerekek mennek iskolába

A gyermekek, tanulók természetbeni és pénzbeli juttatásainak listája

(a teljesség igénye nélkül)

Ingyenes tankönyvellátás szociális alapon

Ingyenes tankönyvellátásra jogosult, aki a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, továbbá vagyoni és jövedelmi helyzetüktől függetlenül, aki három- vagy többgyermekes családban él, tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia), nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult. A támogatáshoz igénylőlapot küld az iskola. Az ingyenességre jogosultaktól „ráfizetést” nem kérhet az iskola!

További tankönyvtámogatás

Az ingyenességre jogosultakon túl az iskola – hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint – további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges.

Az iskola az ingyenességre jogosultak megfelelő igényeinek kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.

Ingyenes tankönyvellátás alanyi jogon kártérítési kötelezettséggel

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (5) bekezdés szerint: „Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.”

Az egy tanévre ingyenesen kölcsönzött tankönyv ellátás felmenőrendszerben kerül bevezetésre, jelenleg az 1-4. évfolyamokon.

A tanév végén visszaszedet használttankönyveket  a következő tanévbe évben újra kiosztják a tanulóknak.

Ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátás

Törvény értelmében a tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Kérelmezni kell az iskolában. Ne szégyelljék!

Ingyenes és kedvezményes étkeztetés

Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez

Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybenrészesülő bölcsődés, óvodás, az 1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a fogyatékos gyermekek számára gyermek után az intézményi térítési díj 100%-átkedvezményként kell biztosítani.

A 8-13 évfolyamokra járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után és a három- vagy többgyermekescsaládoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kell kifizetni

A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapjántovábbi gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

Utazási költség megtérítése

Meg kell téríteni a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását végző, valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének.

A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve akötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.

Munkáltatói iskolakezdési támogatás

Az iskolakezdési támogatást a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára adja a családok támogatásáról szóló törvény, alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján.  A támogatás adható az iskolakezdés előtt és utána 60 napig.

Iskolatej, óvodatej

A tejfogyasztás növelése érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai tej és tejtermék fogyasztási szint hosszútávon történő növekedésének elősegítése és az ifjúság táplálkozási szokásainak pozitív irányba történő elmozdítása érdekében iskolatej programot hirdet.

Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre támogatást nyújt az oktatási intézményekben a tanulók bizonyos tejtermékekkel való ellátásához. A támogatást minden gyermek után megkaphatja a magyar állam, de az önkormányzatok többsége nem vállalja az adminisztratív terheket, és az indokolatlanul megkövetelt önrészt.

Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás

Magyarországon 3 éves korától 18 éves koráig minden gyermek ingyenes balesetbiztosításban részesül, de a szülők többsége nem tud róla! Ehhez a biztosításhoz nem kell semmilyen szerződést kötni, csak a sajnálatos esemény bekövetkezése után kell a biztosítóhoz fordulni! A biztosítás az iskolán kívüli, háztartási, közlekedési, szünidei, stb. balesetekre is érvényes.

Ha az iskola mégis akar valamilyen tanulói balesetbiztosítást kötni, akkor a tanulónak két biztosítása lesz. A kártérítést visszamenőleg is köteles kifizetni a biztosító.

Felelősségbiztosítás, kártérítés

A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. Nem szándékos tanulói károkozás esetén – pl. elront egy gépet vagy eltör egy szerszámot – a biztosító megtéríti az okozott kárt.

A gyakorlati képzés szervezője, illetve az iskola vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a tanulónak okozott minden olyan kárért, amely összefügg a gyakorlati képzéssel. A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.

Tudni kell, hogy az iskola felel a közismereti és a szakmai elméletitanulmányok folytatásával összefüggésben a tanulót ért kárért is, a tanulóvétkességétől függetlenül.

Szakiskolai ösztöndíj

A közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj adható. A tanulmányi eredménytől és a hiányzások számától függő ösztöndíj mértéke havi 10-30 ezer forintig terjedhet.

Pénzbeli juttatások a tanulószerződéses tanulóknak

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér)legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell. A pénzbeli juttatás legfeljebb a minimálbér ötven százaléka lehet.

A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót – az oktatási szünet időtartama alatt is – megilleti.

Természetbeni juttatások a gyakorlati képzésben

A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – a külön jogszabály rendelkezései szerint – kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítésilleti meg. Meg kell követelni!

Pénzbeli juttatás a nyári szakmai gyakorlaton levő tanulóknak

A szakképzésben tanulószerződés nélkül (együttműködési megállapodás alapján) részt vevő tanulót a természetbeni juttatásokon kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg. A díjazás összegéről a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező állapodik meg.

Juttatás a hiány-szakképesítéseket tanulóknak

Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a pénzbeli juttatáson felül – adóterhet nem viselő járandóságként – havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható.

Családi pótlék (nevelési- és iskoláztatási támogatás)

A családi pótlék a gyermek születésétől a 20 éves koráig jár. A tanköteles tanulók számára folyamatosan folyósítják az ellátást, nem kell évenként igényelni. Azok a már nem tanköteles (18 év felüli) tanulók, akik közoktatási intézménybe járnak, csak akkor kapnak iskoláztatási támogatást (családi pótlékot), ha az erre rendszeresített nyomtatványon igénylik évente. A családi pótlék bármikor igényelhető, de az ellátás visszamenőleg csak 2 hónapra jár, ezért azonnal töltsék ki az igénylőlapot és küldjék el a kifizetőhelyre.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az ingyenes étkeztetésre, a térítésmentes tankönyvellátásra, pénzbeli támogatásokra és más jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményekre.

A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át. Igényelni kell az önkormányzatnál.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A települési önkormányzat képviselő-testülete a törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.

Gyermekek napközbeni ellátása

A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. [Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. § (1)]

A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek nem közoktatási célú ellátása.

állami támogatások, pénz, jövedelem

Figyelem!

Fontos dolog lenne rászorultság mértékének újra gondolása. Ma már nem csak azok a családok szorulnak anyagi segítségre gyermekük neveléshez, iskoláztatásához, akinek az öregségi nyugdíj 130 százaléka alatt van az egy főre eső jövedelmük, vagy munkanélküliek. Sok gyermek nélkülözik azokban a családokban is, ahol a megemelkedett közüzemi díjak, vagy a magas lakáshitel törlesztés miatt az átlagnál magasabb jövedelem esetén sem marad pénz a gyermekek iskoláztatására, vagy megfelelő étkeztetésére, ruháztatására.

Nem csak az ő hibájuk, hogy két kereső szülő esetén is támogatásra szorulnak.

MSZOE jogszabály módosító javaslatai az neveléssel oktatással kapcsolatos támogatások és a tanulói juttatások cél szerinti felhasználásának biztosítására

Garanciális javaslatok az önkormányzatok által biztosított család és gyermekvédelmi támogatások maradéktalan kiosztásához

  1. A lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat minden gyermekét nevelő szülő (gondviselő) számára köteles kiküldeni egy olyan tájékoztató levelet, amelyben közlik azokat a természetbeni és pénzbeli támogatásoknak a listáját, amelyet kötelesek igénybe venni gyermekük jólétének és létbiztonságának érdekében.
  2. Amennyiben az arra jogosult szülő (gondviselő) az önkormányzat hibájából nem kapja meg határidőben a helyi önkormányzatok által kezelt állami támogatásokat, akkor 6 hónapig a támogatási összeg kétszeresét köteles a jogosultnak kifizetni, saját forrásból.
  3. Amennyiben a szülő (gondviselő) tájékozatlansága, hanyagsága miatt nem veszi igénybe az állami támogatásokat vagy szándékosan lemond róla, akkor a gyermekjóléti szolgálat vizsgálja meg, hogy az eset milyen hatással van a gyermek életnívójára és kötelezze a szülőt a támogatás felvételére.
  4. A szülő írásos lemondó nyilatkozatát be kell szerezni, ha szülő vagyoni és jövedelmi helyzete megengedi, hogy lemondjon az állami, önkormányzati és óvodai, iskolai juttatásokról.
  5. A kifizetések kincstári elszámolása csak a jogosultak létszámának teljes listája, az értesítő levelek, a kifizetések dokumentációja és a lemondó szülői nyilatkozatok együttes nyilvántartásával fogadható el.

A Kincstár által a családoknak közvetlenül kifizetett támogatás (családi pótlék)

A családi pótlék (nevelési és iskoláztatási támogatás) megállapításával és kifizetésével kapcsolatos jogszabályok példaértékűen lettek megalkotva. A Kincstár betartja a jogszabályokat, az utóbbi időben szülői panasz nem érkezett a szülői egyesületekhez.

Garanciális javaslatok a köznevelési intézmények által kezelt támogatások

  1. A köznevelési intézmények feladata, hogy írásban tájékoztassák a szülőket az óvoda, iskola által biztosított támogatásokról, fizetési kedvezményekről, amelynek biztosítása a köznevelési intézmény feladata, és amelyet a szülők kötelesek igénybe venni gyermekük jólétének és létbiztonságának érdekében.
  2. Az oktatási intézményekben rendszeresíteni kell a tájékoztatási napló intézményét, amelyben rögzítésre kerül mikor és hogyan informálták a tanulókat és a szülőket azokról az előírásokról, amelyekről a jogszabályok tájékoztatási kötelezettséget írnak elő
  3. Amennyiben az arra jogosult szülő (gondviselő) a köznevelési intézmény hibájából nem kapja meg határidőben az intézmény által kezelt állami (költségvetési) támogatásokat, akkor hatósági vizsgálat keretében az intézményvezetőt és a fenntartót felelősségre kell vonni.

A javaslatok lényege, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki az állami ellátások, támogatások, juttatások rendszeréből az önkormányzatok provokáló magatartása, az oktatási intézmények hanyagsága, nemtörődömsége vagy a szülők tájékozatlansága esetleg „önérzetessége” miatt.

Figyelem!

Súlyos következményei lehetnek a gyermekek életszínvonalára, egészségére, nevelésére, oktatására, ha az állami támogatások elosztói úgy akarnak megtakarításokat elérni, hogy megnehezítik a hozzáférést, vagy mondvacsinált okokkal elvonják a támogatásokat a szülőktől.

Csomag és pénz adomány Karácsonyra – Jótékonysági program rászoruló gyermekeknek

Csomag és pénz adomány Karácsonyra – Jótékonysági program rászoruló gyermekeknek

Az “Apró segítség, hatalmas öröm” elnevezésű kezdeményezéssel anyagi és terméktámogatással segítik a rászoruló magyar gyermekeket.adomany-gyerekeknek

A P&G és a SPAR Magyarország országos jótékonysági kezdeményezést indít “Apró segítség, hatalmas öröm” elnevezéssel a Magyar Vöröskereszt támogatására és a rászoruló gyermekek megsegítésére. Minden SPAR és INTERSPAR üzletben megvásárolt P&G termék árának 1%-át a Magyar Vöröskereszt a rászoruló gyermekek életkörülményeinek javítására fordítja. A kezdeményezés 2016. december 7-ig tart – közölte a Magyar Vöröskereszt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar társadalom 14.9%-a él szegénységben.

A 7 év alatti gyermekek 42.2% százaléka, 130 ezer fő naponta küzd a  szegénység nehézségeivel, közülük nagyjából 50 ezer rendszeresen éhezik.

“Karácsony közeledtével a Magyar Vöröskereszt országszerte több tízezer család ünnepét tudja szebbé tenni különböző adományozó programjain keresztül. Természetesen nem csak az ünnepek közeledtével segítünk, munkatársainkra az év minden napján számíthatnak a rászorulók. A Magyar Vöröskereszt főként abból tud segítséget nyújtani, amit magánszemélyektől és vállalati adományozóktól kapunk. Ezért példaértékű, hogy a P&G országos adománygyűjtést hirdet, és ezt széles körben kommunikálja is, ezzel segítve munkánkat” – mondta Kardos István, a Magyar Vöröskereszt vezérigazgatója.

A kezdeményezéssel anyagi és terméktámogatással segítik a rászoruló magyar gyermekeket. A Magyar Vöröskereszt védelme alatt álló legkisebb gyermekek például pelenkacsomagot kapnak majd.

A Magyar Vöröskereszt minden megyei szervezete bevonásra kerül a program sikeressége érdekében. A szervezet önkéntesei és alkalmazottjai hozzáértésével biztosan azok a családok és közösségek részesülnek majd az adományokban, melyek a leginkább segítségre szorulnak.

A Magyar Vöröskereszt által üzemeltetett szervezetek fogják biztosítani, hogy a kezdeményezés keretében összegyűjtött adomány a legszükségesebb, egészséget megóvó és boldog növekedést biztosító termékek beszerzésére legyen fordítva, így például lepedők, ágyneműk, pizsamák adományozására – olvasható a Magyar Vöröskereszt közleményében.

A kampány nagyköveteként Molnár Ferenc Caramel énekes is csatlakozik a programhoz.

MELEG CIPŐK, RUHÁK, TAKARÓK GYEREKEKNEK ÉS FELNŐTTEKNEK INGYEN ELVIHETŐK! INGYEN ADNAK MINDENT!

Ruhát, cipőt, egyéb használati tárgyakat,babakocsit, kiságyat élelmiszert teljesen >>> MELEG CIPŐK, RUHÁK, TAKARÓK GYEREKEKNEK ÉS FELNŐTTEKNEK INGYEN ELVIHETŐK! INGYEN ADNAK MINDENT!

Ingyenes ruhák, játékok, lábbelik, bútorok rászoruló családoknak és egyedülállóknak is!

Ingyen elvihető jó minőségű bútorok, ruhák, cipők, használati tárgyak rászorulóknak! ingyen-ruhak-cipok-adomanyok

A Centerke Adományozói Központ a Mátrix Közhasznú Alapítvány általműködtetett támogató hely, ahova bárki betérhet, aki szociális helyzete miatt nem tudja megoldani a ruházkodását, vagy más problémákkal küszködik.

A 2003 óta működő MÁTRIX Közhasznú Alapítvány szegénység visszaszorításáért küszködő támogatói rendszere. Ruhát, cipőt, egyéb használati tárgyakat, élelmiszert juttatunk el a rászorulókhoz, teljesen INGYEN.Segélycsomagot, adományt (cipőt, ruhát, kabátot, élelmiszert, életminőséget javító használati tárgyakat, babakocsit, kiságyat, és sok – sok egyéb dolgot) juttatnak el a rászorulókhoz!

2013-ban a lakosság támogató együttműködése révén több, mint ezer pár cipő került nehéz sorsú emberek meggyötört lábaira. Rendszerint napi 40-50 rászoruló tér be az adományozó helyre. A kiosztott ruha-és élelmiszer csomagok száma évente a tízezres nagyságrendet is eléri. A Centerke az ország más területeiről is rendszeresen kap segélykéréseket, melyekre a lehetőségektől függően támogatásokkal válaszol.

A Centerke címe: 6720 Szeged, Roosevelt tér 5.
Nyitvatartási idő: keddtől péntekig (10-17 óra között)
Böngészés, adományozási lehetőség: INGYENESEN!

Csomagot postán nem tudunk küldeni, főleg azért, mert:
– a postaköltséget a kérőnek kellene állnia,
– 1-1 adomány pénzbeni értéke nem éri meg a postázást,
– a ruhaadományokat a segélykérők maguk választják ki.

Információs telefonszámunk: +36-20-929-81-81,
mely munkanapokon délelőtt 10-12 óra között hívható!

A segítő program weboldala a www.centerke.hu címen érhető el. Sajnos nagyon sok egyén és család van, akik nem rendelkeznek anyagi fedezettel, hogy használt vagy új ruhaneműt pénzért vásároljanak.

Szükség van a lakosság megsegítésére, a program a felzárkózást, az egyenlő esély megteremtését segíti, illetve a szegénység visszaszorításában működik közre.
Együtt csodákra vagyunk képesek!
Kérjük kísérje figyelemmel tevékenységünket!

Segítsen Ön is, adományozzon:
– jó minőségű ruhát, cipőt,
– takarót, ágyneműt, plédet, bútort,
– könyvet, újságot, játékot, készségfejlesztő dolgokat,
– egyéb jól működő, a rászorulók részére segítséget nyújtó, még használható dolgokat…

Folyamatosan leadható élelmiszer segélyezéshez TARTÓS ÉLELMISZER (konzerv, liszt, cukor, olaj, só, befőtt, kakaó…).

Leadott állateledeleket (száraztápot, konzervet) az Orpheus Állatvédő Egyesület gazdátlan védenceinek továbbítjuk.

Ne feledje: minden apró segítség ÉLETET menthet!

Mi az a Centerke?!
A 2003 óta működő MÁTRIX Közhasznú Alapítvány szegénység visszaszorításáért munkálkodó küldetése. Ruhát, cipőt, egyéb használati tárgyakat, élelmiszert juttatunk el a rászorulókhoz, teljesen INGYEN.

A támogatást felajánlók által beadott adományaik révén segítik, hogy még több rászoruló egyén, család, közösség kaphasson élete megkönnyítéséhez nélkülözhetetlen adományt (cipőt, ruhát, élelmiszert, használati tárgyakat).

Szegeden, a Fő fasor 9. alatt 40 m2-en a rászorulók hétfőtől péntekig (10-17 óra között) böngészhetnek INGYENESEN!

A MÁTRIX Közhasznú Alapítvány által működtetett Centerke az egész ország területéről Önkéntes segítőket vár, akik az osztásban, szállításban, a kapcsolódó feladatokban részt tudnak vállalni. Kapcsolat felvétel itt: matrix[kukac]zug.hu.

A családi pótlék csak a mindenszentek után jön! Csak 2-a után jön pénz a családoknak … OSSZÁTOK MEG …

A családi pótlék csak a mindenszentek után jön! Csak 2-a után jön pénz … OSSZÁTOK MEG …

Ekkor jön a családi, gyed, gyes és mindenféle szociális ellátás is >>>november-2-csaladi-potlek-utalas-mindenszentek

A mindenszentek miatt késik 1 napot a családi pótlék, és csak November 2-án utalják el!

Akik arra jogosultak azok, 3-án kapják meg számlára, postai kifizetés esetén pedig csak 7-én jön!

Milyen fajtái vannak a családi pótléknak?

Először is kezdjük egy alapvetéssel: a családi pótlék két jogcímen folyósítható: nevelési támogatás címen, ha a gyerek még nem jár iskolába, illetve beiskolázási támogatás címen, ha már iskolás.

Ez csupán technikai megkülönböztetés, a szülők semmit sem fognak észrevenni belőle, mint ahogyan a kérelmezési nyomtatványon sem szerepel a kétféle jogcím sehol.

A családi pótlék fajtái a következők: egészséges gyermek után és tartósan beteg gyermek után.

Egészséges gyermek után a családi pótlék összege a következők szerint alakul:

1 gyermekes család: 12.200.-

1 gyermeket nevelő egyedülálló szülő: 13.700.-

2 gyermekes család: 13.300.-

2 gyermeket egyedül nevelő szülő: 14.800.-

3 vagy több gyermekes család: 16.000.-

3 vagy több gyermeket egyedül nevelő szülő: 17.000.-