Adóbevallás 2017: 16SZJA – 1653 nyomtatvány! eSzja bevallás 2017-ben!

Adóbevallás 2017: 16SZJA – 1653 nyomtatvány! eSzja bevallás 2017-ben!

Január végéig kell először dönteni az szja-bevallásról: a munkáltatókat és első körben az adóhivatalt is eddig kell kérni a papírok kitöltésére – írta a Világgazdaság. De utána is van lehetőség egyszerűsíteni a bevalláson.

A söralátét méretű szja-bevallást és a NAV készítette elszámolás helyét két új forma veszi át: a tavaly megjelent bevallási nyilatkozat és az idén debütáló bevallási tervezet, az eSZJA. Mindkettő esetében az adóhivatal készíti el a bevallást, de kicsit másként, mint eddig.

A bevallási nyilatkozatra jut a legkevesebb idő, és ezt viszonylag szűk kör választhatja: azok, akik csak munkáltatótól szereztek jövedelmet, nem érvényesítettek kedvezményt, és nem is kérnek vissza a nyugdíjcélú vagy pénztári megtakarításaik után térítést a számlájukra.

A nyilatkozat nagy előnye, hogy kevés vele a feladat, a munkáltatónál akkor kell kérni, hogy a NAV töltse ki a bevallást, amikor az éves elszámolást megkapja a dolgozó, vagyis csak egy papírral kell bíbelődni. A határidő január 31., addig kell dönteni arról, hogy a munkáltatótól kéri-e a bevallás kitöltését, vagy az adóhivataltól a nyilatkozat formájában, mert erre jogosult – esetleg egyik sem.

Azok, akik túl bonyolultnak találnák a hagyományos bevallást, viszont nem élhetnek a munkáltatói vagy a bevallási nyilatkozat lehetőségével, március 15-ig választhatják az eSZJA-t, amihez a korábbi tervekkel ellentétben még ügyfélkapus bejelentkező kód sem szükséges.

Az eSZJA-val az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, valamint az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek kivételével mindenki élhet. Az adóhatóság még azt is tudni fogja ugyanis, ha valaki a megtakarításai után szeretne rendelkezni az adójával (vagyis a számlájára utaltatná a pénzt).

A bevallást az adóhatóság a rendelkezésére álló kontrolladatok alapján készíti el, felhasználva az adózó korábbi években benyújtott személyijövedelemadó-bevallásait, valamint az adóévben beérkezett havi járulékbevallásokból elérhető adatokat.

Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára közölte, a NAV azt például nem fogja tudni, hogy valaki lakásbérbeadásból szerzett jövedelmet, vagy ingóság értékesítéséből, ezeket be kell majd írni a tervezet kiegészítéseként.

A bevallási tervezet azonban tartalmazza az szja-törvény és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmeket és azok adóját, az egyszerűsített foglalkoztatásból származó, mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet, a különadóalapot képező bevételt és annak adóját, valamint az egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét is.

Az elkészült adóbevallási tervezetet az adóhatóság március 15-től közzéteszi az ügyfélkapun keresztül erre a célra létrehozott elektronikus felületen. Ügyfélkapus hozzáférés hiányában március 15-ig elektronikusan, postai úton, sőt sms-ben is kérhető az eSZJA elkészítése, ilyenkor az adóhatóság a bevallási tervezetet postán, papíralapon küldi meg.

A NAV április 30-ig értesíti az adózót, ha az adatokban ellentmondást talál, illetve ha visszaigényelhető vagy fizetendő adóösszeget állapít meg. A tervezetet május 20-ig az adózó javíthatja, ki is egészítheti elektronikusan vagy egy újonnan benyújtott bevallás formájában (amely teljes egészében felülírja a tervezetet). Ha egyetért vele, akkor nincs semmi dolga.

Az NGM helyettes államtitkára reménykedik abban, hogy sokan élnek majd a lehetőséggel: 2,2 millió honfitársunknak van ügyfélkapus bejelentkező kódja (ezt egyébként igényelni is egyszerű), számukra kézenfekvő megoldás lehet az eSZJA.

Kapcsolódó cikkek :

Adóbevallás 2017 – változások és nyomtatvány letöltés

A Nav készíti el az adóbevallásokat

Adóbevallás 2017 blog

 

Csok: A kormány szerint sikeres volt a CSOK, és 2017-ben tovább lendíti majd a gazdaságot is!

Csok: A kormány szerint sikeres volt a CSOK, és 2017-ben tovább lendíti majd a gazdaságot is!

34 ezer családnak több mint 80 milliárd forint támogatás jutott a családi otthonteremtési kedvezménnyel.

A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) sikeréről tartott sajtótájékoztatót Novák Katalik, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Kiemelte, hogy a támogatást a tavaly júliusi bevezetése óta eddig 34500 család vette igénybe, ami összesen 81,5 milliárd forintos támogatást jelent.

Szerinte a csok népszerűségének folyamatos növekedését jól mutatja, hogy a novemberi lezárt adatok szerint újabb 10 százalékkal bővült a támogatottak köre. Ráadásul a tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást megkapók 82 százaléka vállalt előre gyermeket, ami azt is jelenti, hogy a csok az otthonteremtés mellett a gyermekvállalást is képes ösztönözni.

Minimálbér és garantált bérminimum emelés 2017: máris problémát jelent több multinál a béremelés!

Minimálbér és garantált bérminimum emelés 2017: máris problémát jelent több multinál a béremelés!

Az áruházláncoknál már megy az elégedetlenkedés: annyit kapnak majd az újoncok, mint a veterán dolgozók.

A Magyar Idők értesülése szerint több áruházláncnál is problémát okoz a bérfelzárkóztatás: egyelőre ugyanis nem kapnak magasabb bért azok, akik a szakmunkás minimálbér szintje felett kerestek az emelés előtt, az új munkatársak viszont a mostani emeléssel ugyanannyit kapnak. Ez természetesen elégedetlenséget szül a régebbi dolgozók körében.

Mindenki másképp csinálja

A lapnak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, Bubenkó Csaba jelezte: a Tescónál már most nézeteltéréseket okoz, hogy megszűntek bizonyos bérkülönbségek. Vannak vezetői fizetések, amelyek az új szakmunkás bérminimum szintjén, azaz bruttó 161 ezer forint környékén alakulnak. A Tesco a szakszervezeteknek elmondta, nyáron látnak esélyt a bérrendezésre, mivel megterhelte az áruházláncot a tavaly óta tartó, 5 milliárd forintos bérfejlesztés. A minimálbér emelése kimondottan rosszat tett sok multinak, mert a megemelkedett bérköltségeket magas járulékteher sújtja még!

Az Aldi és a Lidl esetében a Magyar Időknek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, hogy nem aktuális a probléma, mivel az átlagfizetések átlagosan bruttó 300 ezer forintot tesznek ki.

A főtitkár szerint ahány üzlet, annyi megoldás lesz: van, aki inkább részmunkaidősöket alkalmazhat, mások az emelésen túl további ösztönzőket is bevezethetnek a munkaerőhiány miatt.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke elmondta, egyes termékeknél áremelés jöhet náluk, mivel a beszállítók is emeltek az árakon, ugyanakkor az emelés mértéke elhanyagolható lesz.

A Sparnál folynak a tárgyalások, de a bérfeszültség elkerülése érdekében minden további munkakörben is emelést terveznek.

Az Auchan Magyarország Kft. már tavaly végrehajtotta a törvényileg szükséges béremelést.

Táppénz, csed, gyed: 2017 januártól így kell igényelnie

Táppénz, csed, gyed: 2017 januártól így kell igényelnie

Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése 2017. január 1-jén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (rövidítve: NEAK) változik, és ezzel egyidejűleg az ellátandó feladatok köre is leszűkül. Többek között az OEP pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatai 2017. január 1-jétől az  ONYF-hez kerülnek.

Tekintettel erre az átszervezésre, az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen főbb változások lesznek a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és a méltányossági pénzbeli ellátások igénylésében és megállapításában.

Kifizetőhelyi tájékoztató

2017. január 1-jétől továbbra is a kifizetőhelyek állapítják meg a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a táppénzt, a baleseti táppénzt. Az OEP szervezeti változására tekintettel a kifizetőhelyek a fenti ellátások megállapításakor nem az OEP kifizetőhelyi tájékoztatója alapján fognak eljárni, hanem az ONYF Központja által kiadott tájékoztatót kell alkalmazniuk. Erre tekintettel 2017. január 1-jétől az alábbi jogszabályváltozás lép hatályba: „A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, valamint az üzemi balesettel kapcsolatos kérelem elbírálásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél az ONYF Központja által kiadott tájékoztató szerint köteles eljárni. A tájékoztatóban foglaltak betartását a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok mint kifizetőhelyek tekintetében az ONYF Központja ellenőrzi.”

Kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók

2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján, ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az ONYF Központja által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – 5 napon belül a székhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnak megküldi.

Azaz a fenti jogszabály-módosítás két jelentősebb változást is tartalmaz. Az ellátásokra vonatkozó nyomtatványokat a továbbiakban nem az OEP, hanem az ONYF Központja biztosítja. A másik változás, hogy a kérelmeket nem a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz, hanem a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell továbbítani.

Továbbá a meg kell említeni, hogy 2017. január 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók is csak elektronikus úton intézhették volna a pénzbeli ellátások igénylését. 2016. december 19-én megjelent törvénymódosítás alapján azonban ez az ügyintézés kitolódott 2017 második felére. Erre tekintettel 2017. július 1-jétől a  kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a  csecsemőgondozási díj, a  gyermekgondozási díj, a  táppénz, a  baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az  egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a  kormányhivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.

Egészségbiztosítási kormányhivatal hatásköre és illetékessége

Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi.

Jelenleg a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve által hozott elsőfokú döntéseket az OEP bírálja el. Az OEP kapcsán ismertetett szervezeti változásokra tekintettel 2017. január 1-jétől a járási (fővárosi kerületi) hivatal által az  egészségbiztosítási pénztári ügyekben hozott hatósági döntésekkel szembeni fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el.

A kormányhivatal egészségbiztosítási szerveinek illetékessége kapcsán két érdekességre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Budapest Főváros Kormányhivatal illetékessége egészségbiztosítási pénztári feladatkörében Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

A járási hivatal illetékessége a megye egész területére kiterjed azzal, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala egészségbiztosítási feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatal illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

Ha például a váci egyéni vállalkozó táppénzt igényel, akkor az igény elbírálására a Budapest Főváros Kormányhivatal XIII. Kerületi Hivatala jogosult.

Biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított ellátás:

A 2017. január 1-jétől hatályos módosítás továbbá azt is rögzíti, hogy ha csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátást az a szerv folyósítja tovább, amely az ellátást megállapította.

Méltányosságból adható pénzbeli ellátásokra vonatkozó módosítások:

2017. január 1-jétől továbbra is a kormányhivatalok döntenek a méltányosságból adható pénzbeli ellátásokról és egyszeri segélyről azzal, hogy a 2017. január 1-jétől az ONYF Központja gondoskodik az egészségbiztosítási alap költségvetésében meghatározott méltányosságból adható pénzbeli ellátások keretösszegének kormányhivatalok közötti felosztásáról, továbbá figyelemmel kíséri a keretösszeg felhasználását.

Végezetül meg kell említeni, hogy a biztosított méltányossági ellátását az ONYF Központja által rendszeresített nyomtatványon igényelheti, azaz a szervezeti változásra tekintettel az OEP helyett a nyomtatványokat 2017. január 1-jétől az ONYF biztosítja.

Így indul 2017! Nőtt a minimálbér és bérminimum összege, csökkent az élelmiszerek áfája! Ezek változtak meg!

Január elsejétől több lakossági és vállalati adó, illetve más közteher mértéke is csökken.

A legnagyobb mértékű csökkenés a baromfihús, a tojás és a friss tej forgalmi adóját érinti, az áfa e termékekre egységesen 5 százalék lesz. A fogyasztók ennek hatására legalább 17 százalékos árcsökkenésre számíthatnak e termékeknél, de egyes élelmiszerláncok ennél is nagyobb ármérséklést ígértek.

Az áfa az internet-előfizetésre is csökken, 18 százalékra. Az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa szintén 18 százalék lesz az idén, és jövőre 5 százalékra csökkenhet.

A januárban életbe lépett szabályozások kedveznek az első házasoknak is, a havi ötezer forint a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is, a módosítás visszamenőleges hatályú, így az új szabály már a 2014. december 31-ét követően megkötött frigyek esetében is alkalmazható.

Adómentes lett a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is, így ha a szülő a bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.

Ennyi lesz a garantált bérminimum

Az idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő, és legalább 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. 2017 január elsejétől az alapbér kötelező legkisebb összege havi 127 500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 161 000 forint.

A társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken. Csökken a vállalkozó által fizetendő közteher mértéke, a dolgozói juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó 1,18-szorosra mérséklődik, így akár ennyivel magasabb összegű cafeteria-keretet biztosítható a dolgozóknak.

Drágulhatnak az élelmiszerek, a házhoz szállított ételek és a menzák

A minimálbér drasztikus emelését sokan nem tudják majd áremelés nélkül kigazdálkodni, ezért jó néhány élelmiszer ára szállhat el. A pékszövetség szerint leginkább a kenyér és péksütemények ára szállhat el, és bár 30 százalékos drágulást is emlegettek, ennél valószínűleg kisebb lesz az emelkedés. Az éttermi áfa csökkenése nem érinti az étel házhoz szállítást és a menzákat, így a minimálbéremelés miatt ott is áremelkedés várható, pont azokat szívatva ezzel, akik a leginkább árérzékenyek.

Az utalványok helyett készpénzt is kaphatunk juttatásként

A SZÉP kártya kedvező adózása ugyan megmarad, de az Erzsébet-utalványoké magasabb lesz. Viszont 2017-től akár készpénz is adható juttatásként kedvezményes adózással, így várhatóan sok munkáltató arra cseréli majd a drágább utalványozást. A készpénz juttatásként adott mértéke évente maximum százezer forint lehet dolgozónként. Magasabb adó terheli majd a tömegközlekedési bérletet, a befizetést az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárba és a képzési támogatásokat is. A közigazgatási határon kívülről munkába járók egy kicsit fellélegezhetnek, mert az eddigi 9 forintos kilométerenkénti adómentes költségtérítés ezután kilométerenként 15 forintra növekszik.

Örülhetnek a kisadózók

A katázás talán a legkedvezőbben adózó vállalkozási forma jelenleg, ám a hatmilliós bevételi határ miatt eddig sokan nem tudták igénybe venni. Ők most örülhetnek, mert a határ 2017-től 12 millióra nő.

1,6 százalékos lesz a nyugdíjemelés

Ez mindenképp emelkedés az előző évi 0,9%-hoz képest, de ha azt vesszük, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2017-re 2,3%-os inflációt jósol, már nem ennyire rózsás a helyzet. Ha beválik az MNB jóslata, utólag, az év végén kell rendezni az elmaradást egy összegben a nyugdíjasok felé.

A családosok kapnak egy kis pluszt

2017-től már párhuzamosan is igénybe vehető az első házasok kedvezménye és a családi adókedvezmény. Korábban az első házasok kedvezményének megszűnését jelentette, ha 24 hónapon belül családot alapítottak, a kedvezmény ezentúl ebben az esetben is fennáll 24 hónapig.

 

Családi adókedvezmény: Adóelőleg-nyilatkozatok 2017

Családi adókedvezmény: Adóelőleg-nyilatkozatok 2017

Itt töltheti le az adókedvezményhez szükséges nyilatkozatokat:


 

További információ a családi adókedvezményről itt található!

Mi mennyi 2017 >>> Így változik az életünk 2017-ben

Mi mennyi 2017 >>> Így változik az életünk 2017-ben

Itt az új év, és vele egy rakás fontos változás, amelyek mindannyiunk életét érinteni fogják. Összeszedtük, mi minden lép hatályba 2017. január 1-jén Magyarországon.

Calendar 2017.

Dolgok, amik olcsóbbak lesznek

Januártól egy csomó terméknek csökken az áfája, ami a korábbi tapasztalatok alapján hosszabb távon az árakban és így fogyasztók pénztárcáján is érződik. A 27 százalékos áfakulcs januártól több termékcsoport esetén is kisebb lesz:

  • a friss tej, a nyers csirkehús és a tojás esetében (5 százalék);
  • a vendéglátásban, igaz elég sokat kritizált konstrukcióban (csak a helyben, nem munkahelyi étkezdében fogyasztott ételeknél megy le 18 százalékra);
  • az internetnél (első körben szintén 18 százalék), bár ez az Európai Bizottságnak nem tetszik;

Ugyanakkor az áfabeszedés hatékonyságának növelése érdekében a NAV év elejével kiterjeszti az online pénztárgépek rendszerét egy tucat tevékenységi körre, aki pedig ezek után sem ad blokkot és lebukik, az egymilliós bírságot kaphat.

A munkavállalóknak és a munkáltatóknak is jut valami

A legnagyobb kormányzati bomba év végén kétségtelenül a minimálbér emelése és a munkáltatói járulékcsökkentés volt. 2017. január 1-től:

  • 127 500 forint a havi minimálbér, és 161 ezer a szakképzettséget igénylő pozíciókban a garantált bérminimum. Ezzel nem mindenki jön jól, de a legrosszabbul keresők azért örülhetnek. Kivéve azok, akiket majd elbocsátanak.
  • Nő a közmunkások bére is, a teljes munkaidőben dolgozók 79 155 helyett 81 530 forintot fognak kapni. A középfokú végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörökben 101 480 forintról 106 555 forintra emelnek.
  • Szépen megugrik a polgármesterek javadalma is. Az illetményüket ezentúl a helyettes államtitkári helyett az államtitkári javadalmazáshoz kötik, a változás a legkisebb, 500 fő alatti településeken a legnagyobb, ott lényegében duplázást jelent. Az ő illetményük 69 570 forintról 139 140 forintra emelkedik.
  • Rengeteg minden változik cafeteriafronton. 49,56 százalékra nő az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás és számos más népszerű juttatás utáni adó, igaz, ezek korlátlanul adhatók lesznek. Változnak a lakáscafeteria szabályai, a munkáltató beszállhat az albérletbe, béren kívüli juttatásként adómentesen adható lesz óvodai szolgáltatás és lakáscélú támogatás, valamint jön a 100 ezres keretösszegű készpénz-cafeteria.
  • A munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek, ami a kormány reményei szerint hozzájárul majd a bérek emelkedéséhez.

Meg a nyugdíjasoknak is

  • A nyugdíj 1,6 százalékkal emelkedik.
  • Jelentősen, 60 százalékkal nő a kommunizmus áldozatainak nyugdíja.

Jócskán megbolygatták az adórendszert

A legtöbb változás jövőre az adózásban lesz. A kisvállalkozóktól kezdve az ingatlanbefektetőkön át a legnagyobb árbevételű cégekig mindenkinek az adójával variálnak valamit, úgyhogy érdemes képben lenni a legfontosabb újdonságokkal.

  • 6 millió forintról 12 millió forintra bővül, ezen belül 8 millió forintig áfamentes lesz a katás adózás árbevételi határa.
  • Az szja-kulcs marad, de számos kisebb változás jött az adónemben (módosul például a munkába járás költségtérítése).
  • Adóparadicsomot csinálnak Magyarországból egységesen 9 százalékos vállalati nyereségadóval. (Illetve mégsem, mert törvényt hoztak, hogy mi magyarok csak 9 százalék alatt tartunk valamit adóparadicsomnak, hoppá!)
  • Adókedvezményt kapnak a startupokba fektető vállalkozások, az energiahatékonyan beruházók, a műemlékeket felújítók (köztük sok-sok kormányközeli üzletember), és a vendéglátósok, akik zenészeket alkalmaznak a helyükön.
  • Szűkül az adóelkerülés lehetősége, ugyanakkor az ezt elősegítő gumiszabállyal könnyebben rászállhat az adóhatóság a cégekre.
  • Dohánytermékké válik, így drágulni fog 2017-től az e-cigaretta folyadéka, és tovább nő a dohánygyártmányok adója, hogy elérje 2017 végéig a 29 százalékos szintet. Ez mintegy 250 forintos drágulást jelent majd összesen.

Az összes fontos adóváltozást itt nézheti meg.

Örülhetnek a családok

  • Bővül ez évtől a kétgyerekes családok adókedvezménye az eddigi 12 500 forint/gyerekről 15 000 forintra, egyúttal csökken az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teher.
  • Első házasoknak 24 hónapig jár a havi 5000 forintos állami nászajándék akkor is, ha közben megszületik a gyerekük.
  • Lazulnak a csok felvételének feltételei.
  • Átalakul a bölcsődei rendszer, négyféle típusú gyerekvigyázó intézmény lesz: klasszikus bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde. A kezdeményezés pozitív, ugyanakkor az önkormányzatoknak gondokat okozhat.
  • 178 500 forintra emelkedik a gyed legmagasabb összege. (A plafon most 155 400 forint.)

Születésnap, koporsó, labda mi mennyi

  • Közkinccsé válik a Happy Birthday. Lejár a szerzői jogvédelem 70 éve, januártól bárki szabadon felhasználhatja a dalt, mondjuk a filmjében.
  • Tovább lesz lehetőség koporsós temetésre. Megváltozik a temetkezési törvény végrehajtási rendelete, így ha a hűtést a temetésig folyamatosan meg tudják oldani, 15 helyett akár 45 napig is lehet várni a koporsós temetéssel.
  • 100 ezer forintos bírságot kockáztat majd az, aki Szeged legszebb parkjaiban labdázni, gördeszkázni vagy biciklizni merészel. Szeged is beállt azoknak a településeknek a sorába, amelyek szigorú, tiltásokkal teli rendeletet hoztak a közösségi együttélés szabályairól.

Boldog új évet minden kedves olvasónknak!

További változások 2017-re itt >>>

Pedagógus béremelés 2017 – A PDSZ nem elégedett a pedagógusbér-emeléssel

Pedagógus béremelés 2017 – A PDSZ nem elégedett a pedagógusbér-emeléssel >>>

Nem elégedett a pedagógusbér-emeléssel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Mendrey László elnök arra reagált, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt 30 évben soha nem látott mértékű pedagógusbér-emelésről beszélt. pedagogus-beremelesek

Nincs ok elégedettségre a pedagógusok és a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése ügyében – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Csütörtökön ugyanis Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt 30 évben soha nem látott mértékű pedagógusbér-emelésről beszélt a Kormányinfón.

Az érdekképviseleti vezető szerint ez a kijelentés csak a kormány szemüvegén nézve állja meg a helyét, hiszen a mostaninál jelentősebb mértékű béremelés zajlott 2002-ben, ráadásul – tette hozzá – a kormány ugyanazt a hibát követi el, mint a Medgyessy-kormány, azzal, hogy nem biztosítja a béremelés inflációkövető voltát.

Szerinte a kormány az életpályamodell 2013-as bevezetésekor egy „ügyes trükkel” az egyszerre beígért béremelést négyfelé osztotta, ám kiderült, hogy a 10 százalékos béremelések valójában 3,5-5 százalék közötti aktuális nettó bérnövekedést jelentenek csupán. Emellett a béremelkedés jelentős mértékű, 30-40 százalékos munkateher-növekedéssel járt – tette hozzá.

A most tervezett minimálbér-emelésről Mendrey azt mondta, az egyik szeme sír, a másik nevet, hiszen jelentős lesz a növekedés, de a pedagógusok pénztárcájából január 1-jétől havi 25-30 ezer forint fog hiányozni. Megjegyezte még, hogy a nevelést-oktatást segítő kollégáknak 2008 óta nem nőtt a bére, és nekik ugyan 7-10 százalékos emelést ígérnek, de béren kívüli juttatásaikat elveszíthetik.

 

Minimálbér 2017: A kormány elképzelése szerint jövőre 15%-kal nőne a minimálbér, és 25%-kal a garantált bérminimum

Minimálbér 2017: A kormány elképzelése szerint jövőre 15%-kal nőne a minimálbér, és 25%-kal a garantált bérminimum! minimalber-2016-vajon-mi-szakmunkas-minimalber

A kormány 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre, 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő sajtótájékoztatón pénteken.

Hozzátette, a kormány azt is javasolja, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.

A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie – emelte ki a miniszter. Ezért egy olyan javaslatot tettek, amely összeköti a következő évek béremeléseit a hatékonyság és a versenyképesség javításával – tette hozzá.

A kormány abban érdekelt, hogy a javaslat minden partner számára vállalható megoldás kiindulópontját jelentse – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy folytatják az egyeztetéseket a következő napokban. Ennek a végén egy olyan, hat évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni.

Kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter elmondta, több szempont is előkerült a pénteki megbeszélésen a versenyképesség és a hatékonyság javítására, amelyekben szeretnének minél szélesebb körű egyetértést elérni az egyeztetések során.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: kellemes meglepetés volt a szakszervezeteknek, hogy a követeléseiket meghaladó minimálbérre és szakmunkás bérminimumra tett ajánlatot a kormány. Hozzátette, hogy a szakszervezetek elmúlt években megfogalmazott javaslatait siker koronázta. Véleménye szerint a gazdaság fejlődése, a munkaerőhiány, és már a fogyasztás növekedésének a gátjává váló alacsony kereseti szint vezetett ehhez a kormányzati javaslathoz.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a kormány által javasolt béremelési mértékek önmagukban túl nagy terhet rónának elsősorban 2017-ben a munkáltatói szférára, ezért a mértékekről tovább kell tárgyalni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nagyon kedvező költségvetési helyzetben az ajánlott 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésnél nagyobb terhet kellene vállalnia a büdzsének. Hozzátette: pozitívan fogadták a kormány kezdeményezését a több éves megállapodás megkötésére, mivel a kiszámíthatóság nagyon fontos.

Eltérően értékelik a szociális partnerek az ajánlatot

Eltérően értékelik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei a kormány béremelési ajánlatát, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentett be pénteken a VKF Kibővített Testületi Fórumán – a VKF munkáltatói, illetve munkavállalói oldalának egy-egy képviselője formált erről véleményt az MTI megkeresésére.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerint a tárcavezető jelentős mértékű minimálbér, illetve garantált bérminimumra vonatkozó béremelési ajánlatát a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lépésként értékelte.

A szakszervezeti vezető kiemelte: a tárcavezető béremelési ajánlata azt mutatja, hogy a kormány végül meghallgatta a munkavállalói érdekképviseletek közel 2 éves küzdelmét.

A kormány béremelési javaslata révén a munkavállalói oldal részéről látható közelségbe került a bérmegállapodás – közölte a MaSzSz elnöke.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azonban úgy vélte, hogy a Varga Mihály által javasolt bérfelzárkózási program így összességében nem hajtható végre, különösen nem 2017-ben. Mindez ugyanis olyan mértékű béremelést tenne szükségessé a vállalkozói szférában, ami előzetes számításaik szerint meghaladná az 1000 milliárd forintot – tette hozzá.

A VKF munkáltatói oldalának képviselői a kormány ajánlatától eltérően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maximum 20 százalékos béremelést javasolnak – mondta. “Figyelembe véve a nagy vállalkozói terheket, valamint a költségvetés pozitív helyzetét és pozitív egyenlegét, a munkáltatói oldal azt kérte a kormánytól, hogy a 2017-re ajánlott, munkaadókat érintő 4 százalékpontos járulékcsökkentésnél mindenképpen nagyobb szerepet vállaljon a költségvetés és nagyobb munkáltatói járulékcsökkentésre kerüljön sor” – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.

Rolek Ferenc arról is beszámolt, hogy a munkáltatói oldal nem zárkózik el egy több évre szóló bérfelzárkózást segítő megállapodástól, hiszen a kiszámíthatóság fontos a gazdaság szereplőinek. Az elhúzódó béremelési programnál azonban annak ideje alatt egyebek mellett figyelembe kell venni a gazdasági helyzet alakulását és a vállalkozások hatékonyságát is. Korábbi cikkünk >>>

Szja mértéke 2017 >> személyi jövedelemadó 2017-es változásai, mértéke, feltételei!

Szja mértéke 2017 > személyi jövedelemadó 2017-es változásai, mértéke, feltételei!

Új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb – informatikailag megtámogatott – fellépés, google- és facebook-adó, jövedéki adóváltozás, még kedvezőbb kata és kiva – többek között ezeket hozza a 2017-es adócsomag, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. szja-merteke-2014

A képviselők 126 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 59 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelyet a kormányzati ciklus egyik legnagyobb jelentőségű törvényjavaslatának nevezett azok beterjesztésekor Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

Az adócsomag nehezen áttekinthető: „Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” címet viselő dokumentum 204 oldal, a Törvényalkotási bizottság ehhez beterjesztett módosító javaslata pedig 97 oldal, és gyakorlartilag valamennyi, adózással foglalkozó törvényt érintik a változtatások.

Friss meglepetés: átírták a cafeteriát

A béren kívüli juttatások rendszerének átrajzolása az Európai Bíróság ítélete nyomán vált kötelezővé a kormány számára; a kötelezettségnek a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatában tettek eleget.

Új adómentes juttatás lesz 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a híradásokban gyakran elhangzott SZÉP- kártyánál és évi százezer forintnál, hiszen azok után szja-t és ehot is fizetni kell ( az 1,19 századdal felszorzott adóalapra jön rá a 15 százalék szja és 14 százalék eho). Éppen úgy adómentes lesz, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás vagy a sportrendezvényre szóló belépők – ezek adómentessége megmarad. Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár. Nagy jelentőségű módosításról van szó, amely jelentős összegeket áramoltathat a magánegészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg.

Az új szabályozás többszörösen hozná nehéz helyzetbe az egészségpénztárakat, hiszen az egészségpénztári támogatás – a többi önkéntes pénztári támogatással együtt – kikerül a béren kívüli juttatások köréből és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher (ugyanis az 1,19 századdal felszorzott adóalapra a 15 százalék szja mellé 27 százalék eho rakódik a jelenlegi 14 százalékos eho helyett).

Ezen túl – mint arról számos híradás szólt – „az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató (…). A munkáltató a kafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit. A foglalkoztató a jutatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.”

Ahogy arra az indoklás is fölhívja a figyelmet, a munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl .üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-t ől nem minősülnek béren kívüli juttatásnak.

Csökken az áfa, nő a családi kedvezmény

A baromfihús, a friss tej , a tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken az idei 27 százalékról. Az adócsökkentés rendre 19, 4,5, és 10,5 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Az éttermi szolgáltatások áfája (a helyben készített, nem alkoholos italok áfakulcsával együtt) és az internet-előfizetések áfakulcsa jövőre 18 százalékosra csökken; az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 2018-ban tovább, 5 százalékosra mérséklődik. Mindez 19 milliárdos kiesést jelentenek a büdzsének, így az áfacsökkentéssel összesen 55 milliárd forint bevételről mond le a kormány.

A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben.

Adócsalás: kiskapuk zárulnak

2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió Ft. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma.

Az online pénztárgép és az EKÁER után az online számlázás lehet az adóhatóság következő csodafegyvere az áfacsalásokkal szemben. A kormány nem titkolt – sőt a törvénycsomag indokolásában szereplő – célja, hogy a számlázó programokkal kiállított számlák adatait online, valós időben követhesse az adóhatóság, amitől az ellenőrzések célzottságának és hatékonyságának növekedését várja a kabinet. A számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter (Varga Mihály) rendeletben fogja megállapítani – olvasható a törvényben.

Ezen túl az automata berendezéseket bekötik az adóhivatalhoz, és az EKÁER módosításával kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautók.

Drágulhat a tankolás, nőhet az idegenforgalmi adó

2016. szeptember 1-től a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékét a kőolaj világpiaci árához kötik. Ezek szerint amennyiben a kőolaj világpiaci ára 50 dollár alá csökken, a gázolaj adómértéke 120,35 Ft/liter, az ólmozatlan benzin adómértéke 125 Ft/liter, az ólmozott benzin és a petróleum adómértéke 129,2 Ft/liter lesz, vagyis a gázolaj adómértéke 10, a benziné és a petróleumé 5 forinttal nő literenként. A jövedéki adó mértékét ezen túl minden negyedév végén igazítják a Brent olajfajta világpiaci árához. Az így befolyó többletbevételt az alsóbbrendű utak felújítására költenék.

Szintén a Törvényalkotási bizottság által efogadott módosítás szerint az önkormányzatok akár 400 forintos (vagy a szállásdíj 4,6 százalékát jelentő) idegenforgalmi adót is kivethetnek az eddigi 300 helyett; az indokolás szerint így a helyhatóságok kompenzálhatnák a 2017-es költségvetésükben csökkenő támogatásukat.

Ösztönzik a munkaerő mobilitását

A munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedéscsomaggal a vállalkozások és a munkavállalók összességében 9 milliárd forintot nyernek. A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai.

Jön a magyar Google-adó

Nem zsurnalizmus a Google-adó emlegetése – maga az általános indokolás fogalmaz így: „a „magyar google-adó” biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól.” A reklámadókötelezettség teljesítését igyekszik a kormány a javaslattal kikényszeríteni.

Ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie. Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint. Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli). Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett). A javaslat ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban.

Megszűnik a tartós bérlet

A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezi a törvény. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el. A gyakorlati tapasztalatok szerint több esetben a nem magánszemély, járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos úgy „szabadul meg” az adóalanyiságtól és az adófizetéstől, hogy az ügyvezető magánszemély javára tartós bérleti jogviszonyt (üzembentartói jogot) alapít, aki nem számol el a járműhasználattal összefüggésben költséget, miközben a tulajdonos társaság is csak az értékcsökkenési leírást számolja el költségként. A javaslat a visszaélések kizárása érdekében a tartós bérletre vonatkozó sajátos szabályokat hatályon kívül helyezi.

Jön az automatikus pótlékmentes részletfizetés

A törvény kihirdetését követő naptól több mint félmillió magánszemély élhet az ún. automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetőségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az, akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne.

A magánszemélyek és a vállalkozások érdekét szolgálja a végrehajtás elévülési idejének csökkentése, hiszen míg a NAV-nak négy éve van a végrehajtásra, addig a túlfizetést visszaigényelni öt évig lehet.

Kata – ami számlán van, egyszer bevétel lesz

A KATA-nál a be nem folyt bevétel – tekintettel a pénzforgalmi szemléletre – nem is volt bevétel eddig. Jövőre ez is másképp lesz: kiegészül a bevétel megszerzésének időpontjának szabályozása. Eszerint a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a katás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. Az indoklás szerint a Katv. nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao. törvény és az Szja tv. szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése – indokol a tervezet.

Könnyítés viszont, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.

Szintén könnyítés, hogy kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat mentesítenék a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

Lazulnak a kiva feltételei

Enyhülnek a kiva választásának feltételei: a kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Változik az elhatárolt veszteség szabályozása is.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint.

Kattintson további részletekért!