Ápolási díj 2018, utalása, igénylése és összege >>>
Az ápolási díjat 2018-ban is lehet igényelni, ha valaki olyan személyt ápol, aki rászorul a gondozásra. Az ápolási díjat sokszor családon belül, az idősebb rokon ápolása miatt veszik fel, hiszen sokaknál ápolják otthon az időseket.
Az ápolási díj összegét a mindenkori költségvetési törvényben határozzák meg évről évre, amit 2017-ben 31.000.- forintban állapított meg a törvény. Két éven belül is csupán 1500 forintot emeltek az összegén.
2018-ban 5%-os emelést terveztek, így várhatóan 32.550 Ft lesz.
Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, ezért ebből is levonásra kerül a nyugdíjjárulék, vagyis a nyugdíj megállapításához szükséges időbe beleszámít. (mellékesen megjegyezzük, hogy hiába minősül szolgálati időnek, sok nő rosszul járt tavaly a 40 éves szolgálati idejű nyugdíjazással, mivel az ápolási díj utáni szolgálati idő nem számított bele az elismert ledolgozott évekbe, hiába ápolta otthon évekig valaki beteg szüleit vagy nagyszüleit.) 
Utalás időpontjai :
| 2018. február 1 |
| 2018. március 1 |
| 2018. április 2 |
| 2018. május 2 |
| 2018. június 1 |
| 2018. július 2 |
| 2018. augusztus 1 és 27 |
| 2018. szeptember – nem jön |
| 2018. október 1 |
| 2018. november 2 |
| 2018. december 3 és 27 |
Ha más rendszeres pénzellátásban is részesül az ápolási díjra jogosult, akkor az ápolási díj és az egyéb pénzellátás különbözetét fogják részére megállapítani, és ha a különbözet az ezer forintot nem érné el, akkor megkapja az 1000 forint ápolási díjminimumot.
Az ápolási díj szempontjából egyrészt jelentősége van annak, hogy kinek jár és annak is, hogy mire vehető igénybe, vagyis ki után folyósítják.
Az ápolási díjat az igényelhet, és főleg az kaphat, aki olyan nagykorú és tartósan gondozásra szoruló személyt ápol, aki egyben hozzátartozója is! Az ápolást pedig otthonában végzi, vagyis ha öregek otthonában van a hozzátartozó, hiába jár be hozzá rendszeresen és ápolja. A kérelmeket a járási hivatal fogadja, amely lakóhelyünk szerint illetékes.
A hozzátartozó fogalmának meghatározásához pedig a polgári törvénykönyv értelmező rendelkezését kell figyelembe vennünk, ami az alábbiakban kerül felsorolásra.
A jegyes kivételével a Polgári törvénykönyv 2014. március 15. napja utáni hatályos változata 8:1. § paragrafus (1) bekezdés 2. pontja alapján hozzátartozó: a közeli hozzátartozó (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér), az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. (A korábbi ptk-ban a jegyes is közeli hozzátartozó volt, vagyis jelenleg a jegyes társra ápolási díjat nem lehet felvenni.)
Az önkormányzat képviselő-testülete is megállapíthat ápolási díjat ha az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek és az illető 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Jövedelemhatár ilyenkor is van, de ez sosem lehet kevesebb, mint a mindenkori öregségi nyugdíj összege, egyedülállónál pedig ennek 150%-a. (Az ápolási díj összege ilyen esetben az alapösszeg legalább 80%-a kell hogy legyen). Ugyan ezek a szabályok érvényesek akkor is, ha az önkormányzat képviselő-testülete méltányossági ápolási díjat állapít meg.
A Szoc. tv. a jövőben másfajta értelmezést ad az ápolási díjnak és a következő címeken lehet majd igényelni és megkapni, ami a korábbi három esetet kibővíti még egy esettel.
Négy módja volt annak, hogy az ápolási díjat megkapja az, aki igénybejelentését benyújtja a járási hivatal szociális osztályára.
Az első, amit már fentiekben tárgyaltunk, a méltányossági alapon juttatott ápolási díj.
Második fajtája, amit változatlanul a járási hivatal állapít majd meg és a Szoc. tv. 41. § (1) bekezdése mond ki, az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy után igénybe vehető és folyósított ápolási díjat (ennek havi összege megegyezik költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100 százalékával, vagyis 2014-ben 29.500.-Ft, ami 2015-ben sem lesz sokkal magasabb, mint 30.000.-Ft előre láthatólag)
A kiemelt ápolási díj, ami annak jár, aki olyan személyt ápol, akinél a rehabilitációs hatóság úgy minősített, hogy egészségkárosodása jelentős, és képtelenné vált arra, hogy önmagát ellássa, vagy arra kizárólag más segítségével képes, ezen felül pedig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ebben az esetben az ápolási díj havi összege már magasabb, vagyis az alapdíj 180 százaléka. A kiemelt ápolási díj új, eddig nem létező kategória.
A negyedik ápolási díj kategória, ami olyan személy hozzátartozó ápolása után jár csak, aki fokozott ápolást igényel, mert súlyosan fogyatékos. Az emelt összegű ápolási díj az alapdíj 150 százalékával egyenlő.
Vegyük át röviden, kik azok, akik a jelenlegi törvénymódosítás alapján a súlyosan fogyatékos személyek kategóriájába sorolandóak, kikre vonatkoznak a fentebb említett szabályok.
– értelmi sérült (genetikai, vagy súlyos betegség miatt, fejlődési zavarban szenved), és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.
– mozgásszervi károsodott (segédeszköz állandó használatát igényli)
– látóképessége teljesen hiányzik, vagy minimális látásképességgel rendelkezik;
és a teljes halláskárosult
Tartósan betegnek tekintendő az ápolási díj szempontjából, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
Viszont nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha többek között az ápolt 2 hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, nappali ellátásos, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül. Továbbá az sem válik jogosulttá, akinek hozzátartozója óvodai, bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója (kivéve a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy az óvoda, a nappali szociális intézmény ill. a felsőoktatási intézményben eltöltött idő átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy az óvodai és szoc. intézményi benntartózkodás csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
Az is kiesik a jogosultak köréből értelemszerűen, aki rendszeres pénzellátásban részesül, és aminek összege meghaladja az ápolási díj összegét. A szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója szintén nem lehet jogosult erre a juttatásra, valamint a napi négy órát meghaladó keresőtevékenységet folytató személy sem.
Meglehetősen szigorúak a jogosultsági feltételek, így érdemes alaposan áttanulmányozni a törvény nyújtotta feltételrendszert, mielőtt bármilyen nyomtatványt elkezdenénk kitölteni és utánajárni.
Az ápolási díj viszont továbbra is jár annak, aki időközben nyugdíjra válik jogosulttá, vagy akinek már több mint 10 éve folyósítják. Ugyanez a helyzet annál, aki rokkantsági ellátásra lesz jogosult.
Amire még érdemes odafigyelni, ha ápolási díj iránti igénnyel folyamodunk a lakóhelyünk szerinti járási hivatalhoz, vagy önkormányzathoz az az, hogy nem valamennyi ápolási díjat igényelhetjük, mert ezek adható juttatások és az önkormányzatok döntik el, hogy ezek közül a pénzügyi hátterük alapján melyiket állapíthatják meg az igénylőnek. Az önkormányzatnál változhat az ápolási díj módozatai, hiszen a törvény által felsorolt ápolási díjfajták közül, van olyan település, amely például a tartós beteg hozzátartozó esetén nem állapít meg ápolási díj jogosultságot, csak a súlyosan fogyatékosság esetén.
Ha az ápolt személy meghal, az ápolási díjra való jogosultságot a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell szüntetik meg, vagyis ha valaki márciusban meghal, akkor utána még május végéig folyósítják az ápolásit.
És végül, mit kell csatolni az ápolási díj iránti kérelemhez? A tartós betegségről vagy fogyatékosságról szóló háziorvosi igazolást és a szakvéleményt arra vonatkozólag, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul, valamint magunkkal kell vinnünk személyi okmányainkat is.
