9 MILLIÓS TÁMOGATÁS, AMINEK A LÉTEZÉSÉRŐL SEM TUDSZ!

9 MILLIÓS TÁMOGATÁS, AMINEK A LÉTEZÉSÉRŐL SEM TUDSZ! Csak egy jó ötlet kell hozzá! Van egy szervezet Magyarországon, akik egy jó ötletért 9 MILLIÓ FORINTOT ADNAK! Feltétlenül tájékozódj! >>>

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért

Az MFB Csoporthoz tartozó HiVentures Kockázati Tőkealapkezelő vezetői azt hangsúlyozták a portfólió.hu-nak adott interjúban , Hogy : “Az a legfontosabb küldetésünk, hogy évi 100-200 új startup megalapítását segítsük” és Európa-szerte elmondjuk a magyar fiataloknak, hogy nemcsak a multik léteznek az egyetem után, hanem a saját cégalapítás is elérhető lehetőség.

Több mint 1000 projektötlettel keresték meg őket az 1 éves működésük során, közülük kiválasztásra került 130 és közel 100 céggel le is szerződtek Kisgergely Kornél vezérigazgató és Katona Bence vezérigazgató-helyettes elmondása szerint 7,7 milliárdot már kiutaltak a cégeknek, az összesen rendelkezésre álló 57 milliárd forintos keretből és idén jöhet is a sikeres exit. Bemutatták a legelső fázisban elérhető 9 milliós, valamint a későbbi fázisokban az akár több százmilliós tőkebefektetéshez vezető lépéseket is, azt is elárrulták a lapnak, hogy, ha fordított eset lenne, akkor habozás nélkül ők is aláírnák azokat a befektetési szerződéseket, amelyeket ők tesznek le a pénzt kérő cégek vezetői elé.

Tavaly összesen 6,7 milliárd forintot folyósított, itt 3,7 milliárd forintot a 37 milliárd forintnyi uniós keretekből fizettek ki, a többit pedig a 20 milliárd forint MFB-s alapból. Meg kell jegyezni, hogy a vidéken megvalósuló projekteket kizárólag az uniós alapokbóltudják finanszírozni, a központi régióbeli projekteket pedig, az MFB-s alapból . Idén is már januárban is sikerült kihelyezniük 1 milliárd forintot, ez pedig azt jelzi, hogy a kihelyezés tekintetében ez az év is jónak ígérkezik .

Katona Bence (K. B.), vezérigazgató-helyettes elmondása szerint : „A közel 100 szerződésből 37 projekt a közép-magyarországi régióban valósul meg, ezt követi Észak-Alföld 13 befektetési szerződéssel, majd Közép-Dunántúl 12 szerződéssel és Észak-Magyarország 10 szerződéssel. Ki kell emelni, hogy a legaktívabb vidéki ökoszisztéma, a legaktívabb város Debrecen, ahol azt látjuk, hogy nagyon komoly fejlődés indult el az elmúlt két évben és ott már biztosan meghaladtuk a 1,5 milliárd forintnyi tőkebefektetést. Debrecen után Győr volt a második legaktívabb város, itt összességében 7 befektetés született meg, ezt pedig Miskolc követte.”

A HiVentures azt tekinti fő küldetésének, hogy segítsék évente legalább 100-200 új startup megalapítását, mert igencsak kevés jelenleg Magyarországon a startupok száma. Ennek az az egyik fő oka, hogy nem szívesen fektetnek ötlet fázisban lévő vállalkozásba a tőkealapkezelők, éppen ezért a vállalatépítés első pár évét eddig jellemzően saját forrásból finanszírozták meg eddig a startupperek . Akinek eddig erre nem volt pénze, az természetesen még elindulni sem tudott.” Ezt az űrt hivatott betölteni az inkubációs befektetési programunk. Ilyen termék korábban nem létezett Magyarországon, és ezzel egy új közönséget akarunk megszólítani.”, mondja Katona Bence.

Elmondása szerint olyanokat is meg kell szólítaniuk, akik egyelőre még nem gondolkodnak startup vállalkozás indításában, mint például a 19-25 éves generációt. Ennek érdekében tavaly ellátogattak több vidéki egyetemre idéntől pedig már minden jelentősebb egyetemen diák nagykövetük lesz, aki segít abban, hogy : „ erről a lehetőségről az információt minél előbb eljuttassuk az egyetemisták fejébe, hiszen most azt látjuk, hogy mindenki arra készül, hogy az egyetem elvégzése után egy multinál fog dolgozni. Van azonban más út is, el lehet kezdeni saját vállalkozást építeni, és nem baj, ha erre nincs meg az önerejük, hiszen ez a 9 millió forint arra elég, hogy ezt a kezdeti nehézséget le tudják küzdeni.”

A Cég elvárása, hogy azt végezzék el, amit el lehet végezni önerőből, befektetés nélkül, nem elegendő csupán egy termékötlet , hanem szükséges, hogy elvégezzenek az ingyenesen elérhető adatbázisokból egy alapos piackutatást, ki kell találniuk egy üzleti modellt és fontos szempont, hogy egy olyan csapattal jelentkezzenek, amelyben a kompetenciák megvannak arra, hogy valóban el tudjanak indulni.

Vannak olyan befektetők is apiacon, akik még nem mozognak , akik az inkubációs fázisban , de z úgynevezett magvető és a növekedési fázisban márigen. Ezekkel törekszik a cég együttműködésre.

Milyen esetekben van előnye egy tőkebefektetésre váró cégnek?

K. K.: Azt szeretjük látni, ha valamilyen high-tech megoldással egy valós piaci igényt céloznak meg. Meglepően sokan vannak, akik a mesterséges intelligencia valamilyen formáját alkalmazzák például. Ehhez nincs szükség komoly beruházásokra és a technológia alkalmazása egyelőre csak néhány iparágban terjedt igazán el, így sok még a kiaknázatlan lehetőség a globális piacon is. Az innováció mellett persze legalább olyan fontos, hogy legyen egy pragmatikus és nagyon elkötelezett csapat is. Az elbírálásánál plusz szempontot jelent az is, ha mellettünk van egy magánbefektető is, aki hajlandó beletenni komoly összeget, és ha ennek a magánbefektetőnek ráadásul jó a track recordja.

Az eddig finanszírozottak közül kiemelt egy medtech és edtech projektet, ami egyszerre orvostudomány, edukáció és infokommunikáció. InSimu a projekt neve, amely mögött egy debreceni team áll. A Debreceni Egyetemen egyetemisták, végzett orvostanhallgatók, illetve informatikushallgatók összeálltak és létrehoztak egy olyan szoftvert, amelyen keresztül tudják diagnosztizálni a betegeket anélkül, hogy a valóságban hibáznának és például így életeket veszélyeztetnének, amivel súlyos költségterheket rónának az egészségügyre.

A végzős diákoknak roppant kevés lehetőségük van arra, hogy valós helyzetben tudjanak diagnosztizálni. Különböző professzorokkal és egyetemi oktatókkal kreáltak egy olyan platformot, amelyen keresztül szimulálni tudnak különböző szituációkat, orvostanhallgatóknak, illetve oktatási intézményeknek szeretnék értékesíteni ezeket a szoftvereket. Kredites tantárgyként ez a projekt már szerepelt a tananyagban az egyetemen pilot jelleggel, idén januárban indult el Androidon, illetve IOS-en az applikáció. A modell pedig úgy néz ki, hogy létezik kezdetnek egy ingyenes verzió, ahol a hallgatók három szimulációt tudnak végigpróbálni, ezt követően pedig az alkalmazásért már fizetni kell.

Az inkubációs területről pedig két projektre kiemelten büszkék, egyik az Agroninja nevű projekt, ahol a szarvasmarhák lemérésére találtak ki egy új megoldást. A marhákat be kell terelni karámokba, ami nehéz és sok embert igénylő feladat, és könnyen megsérülhet az állat ,a folyamat közben. Erre fejlesztették ki azt a megoldást, hogy fénykép és távolságbemérés alapján megbecsülik a marhák súlyát egy mesterséges intelligenciát alkalmazó algoritmussal. A rendszer nagyon jól működik az első tesztek alapján az elnyert pénzből már összeállították az ehhez szükséges szoftvert, hardvert, most pedig szeretnék kibővíteni a mintát,azért, hogy megvizsgálják, hogy minden körülmények között jól működik-e, és ha szükségesnek látják, akkor még további fejlesztéseket eszközöljenek.

A Portfólió kérdésre, hogy mikorra várhatók az említett ígéretes cégekből, vagy egyéb projektekből az exitek?

Általában 3 év kell ahhoz, hogy egy finanszírozási folyamat , ezért jövőre és azután jönnének majd az exitek, de 100 befektetésről van sző, éppen ezért erősen valószínűsíthető, hogy lesz közöttük néhány olyan , amely hamarabb ki fog tudni lőni, lehet, hogy még idén.

A legnagyobb hiányosságot abban látják a vezetők, hogy még fejlődniük kell, ki kell építeniük a nemzetközi kapcsolatrendszert, mert nyugaton jellemzően vegyes csapatok vannak, amelyek különböző nemzetiségű emberekből tevődik össze., ehhez képest még Magyarországon nagyon kevés vegyes csapat van..

Milyen döntéshozatali folyamatra számíthatnak a Hiventureshez fordulók?

Katona Bence elmondása szerint: „Az első lépés az, hogy a weboldalunkon keresztül kell jelentkezni, és amikor beérkeznek ezek a jelentkezések, elkezdünk kapcsolatot felvenni a vállalkozásokkal, illetve megkezdjük az első tárgyalásokat. Onnantól kezdve, ha a projektet már az elsődleges bemutatkozás után életképesnek ítéljük meg, utána megkezdjük az üzleti tervek bekérését. Minden esetben egy ötéves pénzügyi tervet kérünk be a korábbi szakaszban, a későbbi szakaszokban egy hároméveset, és minden esetben kérünk egy üzleti tervet, ahol a klasszikus üzleti terv főbb pontjait kell bemutatni. Az innovációt, a piacot, a versenyelőnyöket, a csapatot, illetve a marketing- és értékesítési stratégiát.

A projekt minden esetben egy-egy befektetési menedzserhez kerül, attól függően, hogy melyik életszakaszban jár a projekt és neki milyen jártassága van bizonyos iparágakban. Ha valami nagyon mély technológiai innovációról van szó, akkor külső partnert is igénybe veszünk ennek a megvizsgálásában. A befektetési menedzser mindenképpen csinál egy belső értékelést, amelynek vannak objektív és szubjektív elemei, és ez alapján utána javaslatot tesz a befektetési igazgatónak, hogy érdemes-e a projekttel tovább foglalkozni. Ha érdemes, akkor egy akvizíciós testület dönt arról, hogy megkezdjük-e a befektetés alapvető szerződéses feltételeinek a kitárgyalását. Itt minden esetben testületi döntésről van szó. Ha itt kap egy pozitív döntést, akkor megkezdődik az ún. term sheet kitárgyalása, ami a szindikátusi szerződés fő pontjait rögzíti, illetve egy előterjesztés megírása.

Ha ez az egész csomag összeáll, kész van az előterjesztés, illetve az alapítókkal megegyeztünk a term sheetben, amelyben a különböző kondíciókat, jogokat stb., illetve a cégértékelést rögzítjük, akkor az előterjesztés két testület elé kerülhet. Ha bizonyos összeghatár alatt van az ügy, akkor a befektetési bizottsághoz kerül a döntés, ha viszont felette, akkor pedig az igazgatóságunk vitatja meg. Pozitív döntés esetén megkezdődik a cég átvilágítása, minden esetben végzünk egy jogi, illetve pénzügyi átvilágítást, és ha ez lefut, akkor szerződést kötünk és folyósítjuk a tőkét.”

Mennyi ideig tart ez a sok lépcsőből álló folyamat?

Általában 3-6 hónap alatt szokott megvalósulni, természetesen attól függ, hogy milyen komplex az ügylet, és melyik életszakaszban van a startup. Sok esetben például elhúzódik a befektetés egy évre is, azért, mert nincs olyan tanácsadója, olyan tagja, a befektetést kérő csapatnak, aki például jól tud pénzügyileg tervezni, ezért újra kell dolgozni az anyagokat sok esetben.

A leggyorsabb befektetésük lezajlott a beérkezéstől a döntésig két hónap alatt, mert annyira jó anyagokat kaptak már az első pillanattól. De volt, olyan, hogy sokat kellett iterálniuk, visszaküldték a jelentkező csapatot, hogy hozzanak vevőket, szándéknyilatkozatot, és csak azután hiszik el, hogy van piaca az adott terméknek, szolgáltatásnak. Az inkubációs befektetésnél teljesen standardizált a folyamat, ott nem lehet a feltételekről tárgyalni, van egy standard szerződés, és egy adott feltételrendszer, és 3 hónap a maximális átfutási idő, a döntések pedig mindig publikusak.

error: Content is protected !!