Fizetés nélküli szabadság 2022 – Fizetés nélküli szabadság kérelem minta 2022
A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival.
Fizetés nélküli szabadság igénybevétele a legtöbb esetben a munkavállaló kérelmére, indokoltan, például gyermeknevelés céljából történik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek közös megállapodásukban döntsenek fizetés nélküli szabadságról. A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, a munkavállaló pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.
Amikor fizetés nélküli szabadságról beszélünk, el kell határolnunk az olyan fizetés nélküli szabadságot, amelyet a munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles biztosítani, továbbá a felek megállapodásán alapuló fizetés nélküli szabadságot. Az előbbinek minden esetben a jogszabályban meghatározott indoka van, csak ennek az oknak a teljesülése esetén lehet igénybe venni. Ebbe a körbe tartozik a gyermek gondozása céljából igényelhető fizetés nélküli szabadság, amely fő szabály szerint a gyermek három éves koráig igényelhető a szülők vagy akár a nagyszülő által, míg örökbefogadás esetén idősebb gyermek után is kérelmezhető, továbbá a gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételével egyidejűleg a beteg gyermek személyes gondozása esetén akár annak tizedik életéve betöltéséig is jár [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. §, 130. §]. Fizetés nélküli szabadság vehető igénybe ezen túl a hozzátartozó tartós, személyes ápolása céljára legfeljebb két évre és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára is [Mt. 131-132. §].
Amennyiben a munkavállaló a fent felsoroltakon kívüli indokból, például a lakásfelújítás időtartamára, vagy egy féléves külföldi utazásra kívánna fizetés nélküli szabadságot igényelni, a kérelmét a munkáltató nem köteles jóváhagyni.
Úgyszintén, ha a munkáltató ideiglenesen nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, a munkaviszony megőrzése érdekében a felek megállapodhatnak fizetés nélküli szabadságban, ennek a megállapodásnak azonban a két fél közös akaratán kell alapulnia. Amennyiben a két fél egyetért abban, hogy a foglalkoztatást a meglévő feltételekkel egy későbbi időpontban folytatni kívánják, érdemes ennek körülményeit a megállapodásukban tisztázni. Így előre megszabható, hogy mikor áll a munkavállaló újra munkába, akár pontos dátummal, akár egyéb módon meghatározva, például: „a veszélyhelyzet megszűnését követő első munkanapon”. Amennyiben a felek nem rendelkeznek a fizetés nélküli szabadság hosszáról, azt bármelyik fél bármikor jogosult megszüntetni, ekkor a munkavégzés folytatódik, vagy a munkaviszony valamelyik fél által megszüntetésre kerül. A munkaviszony megszüntetésére a fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt is lehetőség van, mivel a munkavállalónak határozatlan időtartamú munkaviszonyának felmondását nem kell megindokolnia [Mt. 67. § (1) bekezdés]. A munkáltató megszüntetési lehetőségei az indokolási kényszer miatt szűkebbek [Mt. 66. § (1) bekezdés], hiszen munkavégzés hiányában a munkavállaló hibázni sem tud, ha pedig éppen a munka hiánya és a munkaviszony megszüntetésének elkerülése érdekében került sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, a munka hiánya nem indokolja a munkaviszony megszüntetését. Ilyenkor is sor kerülhet azonban munkáltatói felmondásra, például olyan esetben, ha a munkavállaló az építkezésre igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt máshol munkát vállal. Amennyiben viszont a fizetés nélküli szabadág indoka a jogszabályban meghatározott, nem pedig megállapodáson alapuló, a munkaviszony munkáltató által történő egyoldalú megszüntetését a felmondási tilalmak és korlátok is akadályozhatják [Mt. 65. § (3) bekezdés c)-d) pontok, 68. § (2) bekezdés c) pont].
Mielőtt azonban a felek a fizetés nélküli szabadságról megállapodnak, a munkáltató együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből fakadóan is köteles a munkavállaló részére annak következményeit ismertetni [Mt. 6. § (4) bekezdés]. A munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy a fizetés nélküli szabadság ebben az esetben nem számít munkaviszonyban töltött időnek, így a szabadságra és – ha a fizetés nélküli szabadság időtartama a harminc napot meghaladja – a végkielégítésre, felmondási időre jogosító időtartamba sem számít be [Mt. 115. § (1) bekezdés, 77. § (2) bekezdés, 69. § (4) bekezdés]. Még fontosabb, hogy a munkavállaló biztosítása ebben az időtartamban szünetel [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról.
