Lakás és ingatlan vásárlási illeték 2019/2020 – ajándékozás, öröklés, eladás utáni adó mértéke és kedvezmény

Lakás és ingatlan vásárlási illeték 2019/2020 – ajándékozás, öröklés, eladás utáni adó mértéke és kedvezmény

Mindegy, hogy öröklés, ajándékozás, vagy vásárlás, építés kapcsán jutunk lakáshoz, az illetékfizetés kötelezettségének kérdése mellett nem mehetünk el. De melyik esetben mennyit kell majd fizetnünk? Léteznek olyan jogi aktusok, amikor mentességre, vagy kedvezményre vagyunk jogosultak. A lakásszerzési illeték témakörét igyekszünk most kicsit részletesebben megismertetni azokkal, akik éppen egy új ingatlant tudhatnak magukénak vagy éppen megválnak ingatlanjuktól.

Bár a néhány évvel korábbi viszonyokhoz képest még mindig kevesen mernek hitelt felvenni lakásvásárlásra, de tény, hogy a kamatadó miatt akik megtehetik, ingatlanba fektetik inkább pénzüket. Természetesen a vásárlás lehetőségén felül más módon is hozzájuthatunk ingatlanhoz, de a vásárlási oldalon illetékre, míg eladóként adóra kell számítanunk. Az illetékfizetésben azonban vannak kedvezmények, valamint a személyi jövedelemadó törvényt is megváltoztatták 2017. január 1-től, így lényegesen módosultak a tulajdonunkban álló ingatlanok eladása után fizetendő adó mértéke.

Elsőként érdemes tisztázni, hogy tulajdonképpen mi is minősül lakásnak. Ez esetben az ingatlan-nyilvántartásban megtalálható elnevezés az irányadó

Fontos tudni, hogy a szerkezetkész épület is ilyennek minősül, amennyiben az az építési engedélyben lakóház céllal van megjelölve. A garázs, valamint a lakóépülettel egybe épült egyéb helyiség megszerzése után viszont nem kell lakásszerzési illetéket fizetni. Hasonló a helyzet az olyan lakások esetében is, melyeket az elmúlt öv évben más céllal hasznosítottak.

Az illetéket akkor fizetjük, ha lakást vagy ingatlant vásároltunk, míg adót akkor fizetünk, ha eladjuk azt.

(Öröklött, vagy ajándékozás útján szerzett lakás esetében az illeték mértéke 9 %. Ezt a forgalmi érték adósságokkal és egyéb terhekkel csökkentett, úgynevezett tiszta érték után kell megfizetni. A vonatkozó jogszabály szerint az egyenes ági rokon, valamint a túlélő házastárs nem kell, hogy illetéket fizessen. Hasonlóképp mentességet élvez az is, aki telektulajdon öröklése esetében vállalja, hogy négy éven belül azon lakóházat épít. A hatóság szigorúan veszi az ellenőrzést, és szankciókkal bünteti, ha mégsem teljesíti vállalását az állampolgár.)

Lakásvásárlás, vagy csere alkalmával 4 % az illeték mértéke 1 milliárd forintos lakásértékig. Ha vásárlásról van szó, akkor a terhekkel csökkentett érték után kerül megfizetésre ez.

Csere esetében pedig a két ingatlan értékének különbözete az illeték alapja.

Csere pótló vétel, vagyis, mikor valaki eladja a lakását, majd vesz egy másikat. Ebben az esetben is a két lakás különbözete lesz az illeték alapja. Korábban akkor lehetett ezt érvényesíteni, ha a két ügylet között egy év telt el maximum, de a jelenlegi szabályok szerint lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy a vásárlást követő 1 éven belül eladja. (Vagyis három évre nőtt a határidő, azaz, ha valaki eladja a lakást 2018. decemberben, akkor 2021. novemberben vásárolt lakás esetén a két lakás különbözete után fizeti meg az illetéket, de ha 2018. decemberben vett egy lakást, majd 2019. decemberben sikerül csak eladnia a sajátját, akkor is a különbözet lesz az illeték alapja.)

Nem kell fizetni az úgynevezett negatív illetékalap esetében. Ez akkor fordulhat elő, ha a vásárló másik lakástulajdonát egy éven belül eladja, és a megszerzett lakás forgalmi értéke kisebb, mint az eladott ingatlané.

Lakásvásárlási illetékkedvezmény:

Csak a leggyakoribb eseteket figyelembe véve az illetéktörvény szerint illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség az alábbi esetekben van többek között:

  • 35 év alatti fiatal első lakástulajdonának megszerzése 15 millió forintos forgalmi érték alatt 50 százalékos kedvezményre jogosít. Ez igaz a tulajdoni hányad szerzésre is, persze arányosan.
  • A szocpol összegét le kell számítani az ingatlan forgalmi értékéből, ha az illetéket akarjuk kiszámítani.
  • mentes továbbá az illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, ha öt évig nem adja el.
  • házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén sem kell illetéket fizetni.
  • lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak/ tulajdoni hányadnak, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-t

A kedvezményeket nem vonja le automatikusan az Illetékhivatal, még akkor sem, ha az ügyvéd vagy közjegyző belefoglalja az adásvételi szerződésbe, hogy az illetéktörvény melyik szakasza alapján kéri az illeték mérséklését, vagy másik ingatlan eladás beszámítását. Az Illetékhivatal ki fogja küldeni a fizetési meghagyást, melyre reagálni kell, és hivatkozni, hogy mi alapján kérjük az illeték mérséklését. Ha ezt nem tesszük meg, akkor elesünk tőle.

 

Adóváltozás 2017. január 1.

Korábbi években csak 15 év után volt adómentes az ingatlan eladás, míg a lakások 5 év utáni adómentességét már korábban bevezették. Az ingatlanok után fizetendő adó tíz százalékonként csökkent a megszerzés évétől kezdve egészen nullára, míg 15 év el nem telt az eladásig. Jelenlegi személyi jövedelemadó törvény változása folytán az ingatlanok és vagyoni értékű jogok után az adófizetés már öt év után megszűnik. A számított adó 100 %-a a megszerzés évében és az azt követő évben, míg 90% a megszerzés évét követő 2. évben,60 % a megszerzés évét követő 3. évben, továbbá 30 %-a a törvény által megállapított adónak a megszerzés évét követő 4. évben, míg 0 az ötödik évtől.

A fizetendő illeték értékét a Nemzeti Adó és Vámhivatal állapítja meg, a vonatkozó kedvezményekről és mentességekről pedig a hivatalnál lehet további információkhoz jutni. A fizetési kötelezettségnek mindenképpen eleget kell tenni, hiszen adó módjára behajtható tartozásról van szó esetében.

Be the first to comment on "Lakás és ingatlan vásárlási illeték 2019/2020 – ajándékozás, öröklés, eladás utáni adó mértéke és kedvezmény"

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*


tizenhét − tizenegy =

error: Content is protected !!